96211. lajstromszámú szabadalom • Viskosiméter
2 a szögsebesség értékét nem választjuk túlmagasra, közöttük a következő rendkívül egyszerű összefüggés áll fenn: K = C ti v 1. 5 Ismert készülékállandó és állandó szögsebesség esetén az abszolút viskositás közvetlenül a forgató nyomatékkal arányos. Couette készülékében a belső hengert megfelelően méretezett s egyik végén jól megíO erősített fémdrótra függesztette, úgyhogy ennél az elrendezésnél a drót rugalmas torzítója tartja az egyensúlyt a hengerre ható forgató nyomatékkal. A drót torzítójának nagysága magára a drótra erősített 15 tükörről visszavert fénysugár elmozdulásával mérhető s a kapott elmozdulásból a forgató nyomaték maga is kiszámítható. A hőfok beállítást a külső hengert körülvevő köpenyben a kívánt hőfokra fel,20 melegített folyadékkal érjük el. Ezen készüléknek azonban a következő hátrányai vannak: • 1. beállítása igen körülményes (centrirozás, tükörbeállítás stb.); 25 2. a hőfok megfelelő szabályozása körülményes; 3. a kényes szerkezeti részek nehezen tisztogathatok; 4. egy bizonyos torzítós szálat csak szűk 30 viskositási határokon belül használhatunk s amely mértékben a viskositás nagyobbodik, vagy kisebbedik, megfelelően vastagabb, vagy vékonyabb, illetve rövidebb, vagy hosszabb szálra van szükségünk. E 35 váltogatást annál gyakrabban kell végeznünk, minél nagyobb érzékenységet kívánunk a készüléktől. Tekintve azt, hogy épen az olajok viskofcitása a hőfok függvényében nagymérték -40 ben változik, a temperatura viskositási görbék felvétele közben a kellő érzékenység biztosítására a torzítós szálat többször cserélnünk, avagy hosszabbítanunk szükséges. Folytonos figyelmet igényel to-45 vábbá a torzítós szál rugalmas utóhatásából netán származó eltérések figyelembevétele is. Az ilyen műveletekkel járó többszörös megszakítás és újra beállítás a , mérésre és a kapott értékek átszámítására 50 fordítandó időt annyira meghosszabbítják, a kísérletező türelmét pedig annyira próbára teszik, hogy a készülék előnyei más készülékkel szemben elenyésznek és még tudományos méréseknél is csak ott 55 alkalmazzák, ahol már minden más berendezés felmondja a szolgálatot. Fentvázolt hátrányok a következőkben ismertetendő készülékben teljesen kiküszöböltetnek. Mellékelt ábra a viskosiméter egyik 60 példaképen bemutatott foganatosítási alakját mutatja. A készülék három főrészből áll: 1. Függőleges tengely körül forgathatóan elrendezett hengeres, (hk) fémedény, 65 mely a vizsgálandó olaj befogadására és mozgásban tartására szolgál, külső felületén pedig elektromos fűtőberendezéssel van körülvéve. A tengely golyós csapágyakba ágyazott és egész hosszában fu- 70 rattal ellátott. A furat a hengeres edényben foglalt olajnak a vizsgálat befejezése után való leeresztésére szolgál és a tengely alsó végén elhelyezett csappal zárható. Két csúsztatógyűrű az elektromos fűtő- 75 áram felvételére és a meghajtásra szolgáló szíjtárcsa avagy fogaskerék képezi a főtengely további szerelékét. 2. A főtengellyel párhuzamos és a forgóhenger közelében felállított emelhető és 80 sülyeszthető állvány, melynek felső végére jobbra-balra egy-egy kinyúló kar van erősítve. Az egyik kar két függőleges oszlopot tart, melyekre egymástól bizonyos meghatározott távolságban két hengeres fémlap 85 van mereven és vízszintesen felerősítve. E két hengeres fémlap, melyek átmérője a hengeres edény belső átmérőjénél csak néhány milliméterrel kisebb, a közöttük elhelyezett belső (hb) forgóhenger fenék-, 90 illetve tetőzárjául és egyúttal csapágyául is szolgál. Maga a belső forgóhenger belül üres, felül, alul nyitott, átmérője a fentemlített két fémlap átmérőjével azonos és hossza úgy van megválasztva, hogy a két 95 fémlap közötti közt néhány milliméter híjján épen kitölti. Tengelye kemény acélrúd, melyre a hengerpalástja küllők révén van felerősítve. A tengely alsó vége keményre edzett csúcs, mely a fenéklap l(X közepére erősítve achátlemezen forog. A tengely felső része a fedőlapban van ágyazva és felső végére a forgótengelyre ható erő átvitelére szolgáló zsinórtárcsa van erősítve. A fedőlap egyik szélén lévő IOÍ furat hőmérő bevezetésére szolgál. Mindezen szerkezeti részek az állvány karához erősített két oszlop révén merev egészet alkotnak és így az állványkar hosszának helyes megválasztása révén lehetővé vá- ll( lik, hogy a belső forgó hengert egy mozdulattal beereszthessük a forgó hengeres edénybe, úgyhogy annak tengelye feltétlenül koaxiális a külső henger tengelyével. 3. Az állvány fentemlített másik karja 11; achátlapon fogó ékre erősített lengőkart