96201. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvely
^-Xf nPiHP*VIII.V IJI III. J r-r— — ^ ^-JP-r ,, >> ( ,, Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JfHra SZABADALMI BÍRÓSÁG t SZABADALMI LEÍRÁS j 96201. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. ^ é>Boc? Töltényhüvely. Weiss Manfréd Acél- és Fémmű vei Részvénytársaság cég' Budapest A bejelentés napja 1927. évi október 7-ike. A találmány az eddigieknél könnyebb töltényhüvelyekre vonatkozik. Ismeretes,, hogy a töltényhüvelyeket, eltekintve egyéb anyagoknak a világháború alatt a 5 szükségokozta alkalmazásától, általánosan sárgarézből állítják elő, amelynek mechanikai és fizikai tulajdonságai ennek a célnak legjobban megfelelnek. A hüvelyeket sárgarézlemezekből egy darabban, húzás 10 és sajtolás útján állítják elő. A töltényhüvelyek súlyának redukálása a katonaság harckészségének növelése szempontjából játszik szerepet, mert minél kisebb súlyú pl. a gyalogsági lőszer, an-15 nál itagyobbszámú lövedéket hordhat magával a legénység annak túlterhelése nélkül. Nemkülönben a lőszernek a harctérre és a harctéren, való szállítása is kedvezőbbé alakulj ha a töltényhüvelyek, illetve 20 a töltények súlyát redukáljuk. Megkíséreltük a töltényhüvelyeknek az eddigihez hasonló módon egy darabban, a sárgaréznél jóval könnyebb fémekből, pl. alumíniumból való előállítását. Bár az 25 előállítás nehézségbe nem ütközik, az aluminiumból végy más könnyű alumíniumötvözetekből készült töltényhüvelyek nem felelnek meg a gyakorlati követelményeknek, amennyiben a kilőtt hüvely-30 nek a csőből való kihúzásánál a hüvely fenékrésze a köpenytől gyakran elválik és a köpenyrész a csőben beszorulva marad. Azt találtuk, hogy ezt a súlyos hát-35 rányt teljesen kiküszöbölhetjük, ha a töltényhüvelyt magában véve ismeretes módon, két részből, a fenékrészből és a köpenyrészből állítjuk elő, de a köpenyt ftönnyü:' fémből, pl. alumíniumból vagy - •-*' ' . A!--. könnyű alumíniumötvözetből, a fenék- 40 részt pedig a szokásos nehezebb fémből, pl. vasból, illetve acélból vagy sárgarézből. Ha ezt a két részt alkalmas módon összeerősítjük, úgy meglepő módon a kilőtt hüvelynek a csőből való kihúzásánál, 45 dacára az aluminiumköpenynek, a fenék-és köpenyrész el nem válik, vagyis m aluminiumköpeny ilyen körülményék között a kihúzásnál reágyakorolt erővel szemben ellenállóképesnek bizonyult. 50 Emellett az ilyen töltényhüvely teljesen kielégíti azt a követelményt is, hogy úgy a köpeny hossziában, mint a fenékrésszel való kapcsolatnál a csőfallal tökéletesen megbízhatóan tömít és a hüvely lövés 55 után a csőben meg nem szorul, mert a csőnek és a hüvelynek a lövésnél beállott tágulását követő összehúzódás alkalmával az összehúzódás a hüvelyben nagyobb rugalmassággal következik be, mint a 60 csőben. A mellékelt rajzon a találmány szerinti töltényhüvely egy foganatosítási példája van feltüntetve és pedig az 1. ábra a hüvely alkatrészeinek elhe- 65 lyezését mutatja összeerősítésük előtt, a 2. ábra pedig az összeerősítés és kikészítés után, függélyes metszetben. A 3. ábra kész töltényhüvely nézete természetes nagyságban. 70 A pl. sárgarézből vagy vasból való (1) fenékrésznek a (2) csészeszerű vájat^n kívül kiemelkedő (3) középrésze van. Az alsó részén a (2) csésze görbületének megfeleően hajlított és a (3) kiemelkedésnek 75 megfelelő alakú és nagyságú nyílással ellátott (4) köpenyt a fenékrésmre helyezzük i •K