96196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú anyag feldolgozására
Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96196. SZÁM. — xvn/f. OSZTÁLY. Eljárás poralakú anyag feldolgozására. Vogfel-Jörg-ensen Mikael mérnök Kopenhága. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 2-ika. Dániai elsőbbsége 1926. évi julius hó 2-ika. Az iparban gyakran előfordul az a feladat, hogy olyan poralakú nyers anyagoknak adott keverékéből, amelyek természetes állapotban egyenként változó össze-5 tételt mutatnak, bizonyos határok kőzött homogén keveréket létesítsünk. Ez az eset adódik például a cementnek a száraz eljárás szerinti égetésére szolgáló nyers liszt előállításánál és a követ-10 kezőkben különösen erre a feladatra leszünk figyelemmel, mint a találmánynak egyik gyakorlati alkalmazására. Ámbár a cement előállítására való száraz eljárásnál a cement égetéséhez lénye-15 gesen kevesebb tüzelőanyag szükségeltetik, mint a nedves eljárásnál, az előbbi az •utóbbival szemben eddig még nem tudott tért hódítani. Ez a körülmény a száraz eljárásnál fellépő azon hátrányra vezethető 20 vissza, hogy lehetetlen vagy mindenesetre nagy nehézségekkel és költségekkel jár, az égető kemencébe bevezetendő nyers lisztnek eléggé megbízható kémiai összetételét és megfelelő homogénitását biztosí-25 tani; a meghatározott összetétel a homogénitással kapcsolatban azonban a legnagyobb fontosságú, nemcsak azért, hogy jő minőségű cementet és gazdaságos égetést érjünk el, hanem azért is, hogy a kemencebélés 30 kielégítő tartósságát biztosítsuk. Ha a nedves eljárás szerint dolgozunk, akkor elég könnyű a nyers anyagnak (iszapnak) összetételét helyesbíteni és homogén keverék előállítását biztosítani, mint-35 hogy az iszap a tartányokban könnyen kavarható; lehetséges elérni azt, hogy mindegyik tartány egész tömegében abszolút egyenletes összetételű iszapot tartalmazzon és ennek következtében a kemencébe ada-40 golandó iszapnak keverési aránya könnyen javítható oly módon, hogy a kémiai analízisnek megfelelően, az egyik tartányból való iszapnak számított mennyiségét és másik tartányból való, kissé elférő összetételű iszappal gondosan ke- 45 verjük. Az ezen eljárás szerint előállított iszap, a fennforgó feltételek szerint, a keverés után vagy közvetlenül vagy egy harmadik tartány közbeiktatásával a kemencébe adagolható. Könnyen érthető, 50 hogy ha a két tartány közül, amelyeknek tartalmát keverjük, egyik pl. mészben kissé szegény, a másik mészben kissé gazdag iszapot tartalmaz, mindig lehetővé válik, az iszap összetételét a két tartányból való 55 iszap összekeverésével beállítani. Az anyag összetételének helyesbítésére szolgáló ezen eljárást a cementnek a száraz eljárás szerinti előállításánál (tehát nyersliszt alkalmazásánál) eddig nem hasz- 60 nálhatták, legalább is igen nagy technikai nehézségek és költségek nélkül nem; elsősorban azért, mert lehetetlen volt elérni azt, hogy egy szilónak tartalma homogén legyen. Ez a hátrány onnan származik, 65 hogy a nyers anyagok természetes állapotukban, amint azokat pl. a mészkő- vagy palabányában találják, összetételükben lényegesen változók, gyakran egészen 4«/o-ig vagy még többet, ami pl. kálciumkarbonat 70 magneziumoxid, kovasav stb. tartalmukat illeti. Ha arra figyelemmel vannak is, hogy a nyers anyagok, amelyek együtesen nyerslisztté őröltetnek, a malomba az anyagok kémiai összetétele szerint, lehetőleg helyes 75 mennyiségarányban vitessenek be, azonban az anyagok említett tulajdonságainak egyenetlensége magával hozza azt, hogy a malmot a különböző időpontokban elhagyó nyersliszt nem homogén összetételű. Ebből 80
