96194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniáknak szintetikus úton elemeiből való előállítására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KÍRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96194. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ammóniáknak szintetikus úton elemeiből való előállítására. Uhde Friedrich mérnök Böving-hausen (Westfalen). A bejelentés nayja 1927. évi junius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi julius hó 2-ika. Ismeretes ammóniáknak szintetikus úton elemeiből oly módon való előállítása, hogy katalizátor gyanánt vasból, szénből és alumíniumból álló anyagot 5 használnak, amelyet akképen készítenek el, hogy aluminiumsót tartalmazó vassóoldatot cianvasoldattal kicsapnak és a csapadékot felhevítik. Ha ilyen vasat, szenet és alumíniumot 10 tartalmazó anyagot használunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy az anyag katalitikus hatóképessége különösen alacsony hőmérsékleten és mérsékelt nyomásnál nem kielégítő. 15 A találmány értelmében olyan katalizátorok találnak alkalmazást, amelyek alumíniumon, szénen és vason kívül még nitrogént és alkalit fém vagy vegyület alakjában tartalmaznak. Az ilyen össze-20 tételű katalizátorok, amelyek tehát a szokásos alkatelemeken kívül az utóbb felsorolt hozaganyagokat is tartalmazzák, felette meglepő nagy hatókópességet mu tatnak és élettartamuk hosszú különösen 25 alacsony hőmérsékleten és mérsékelt nyomásnál. Az alkálik közül viszont a kálium és vegyületei a leghatásosabbak, mimellett az a mód, amelyben a kálium le van kötve, szintén különösen fontos. A 30 legnagyobb hatóképessége van a vasciánhoz vagy ciánhoz kötött káliumnak. A lekötés ezen módját a legbiztosabban oly módon érjük el, hogy 1 egyenértékmennyiségű aluminiumsóhoz 1 egyen-35 értékmennyiségnél több vasciánkáliumot használunk. Az anyagot katalizátor gyanánt való használata előtt a katalizátorkemeneében mérsékelt hőmérsékleten előnyösen nyomás alatt hidrogénnel vagy hidrogénnel és nitrogénnel előzetesen 40 kezeljük. Az ismertetett összetételű katalizátorokat oly módon is készíthetjük el, hogy az aluminiumsón kívül bizonyos menynyiségű vassót adunk hozzá. 45 Példa: Aluminiumsóoldatot (például alumüiiumkloridot vagy aluminiumszulfátot) vasciánkáliumoldattal 1:1.2 egyenértékmennyiségarányban -elegyítünk ós az egészet folytonos kavarás közben elő- 50 nyösen légüres térben szárazra bepárologtatjuk. A megszárított anyagot adott esetben levegő kizárása mellett utólagos szárításnak vetjük alá. A teljesen megszárított és porított anyagot a katalizá- 55 tor-kemencébe töltjük és először körülbelül 300—450 C°-n hidrogénnel vagy hidrogénnel és nitrogénnel előnyösen nyomás alatt kezeljük, azután pedig anélkül, hogy oxigéntartalmú gázokkal vagy QQ nedveséggel érintkezésbe jönne, katalizátor gyanánt használjuk. Kitűnt, hogy a katalitikus folyamatnak alávetendő gázok 100 légköri nyomásnál és körülbelül 400 C° hőmérsékleten aránylag nagy 65 áramlási sebesség mellett a katalizált gázban az átalakulás egészen 20 térfogatszázalék ammóniák. Mint már említettük, hasonló módon előállított olyan katalizátorokkal is dol- 70 gozhatunk ugyan, amelyek káliumvegyületek helyett más alkáli-fémvegyületeket tartalmaznak, azonban előnyö sebb, ha magának a káliumnak vegyületeit alkalmazzuk vagy legalább olyan 75 katalizátorokat használunk, amelyek részben káliumvegyületeket tartalmaz -nak.