96193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkőmassza, különösen modellapok öntésére alkalmas magneziacementmassza előállítására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96193. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás műkőmassza, különösen modell-lapok öntésére alkalmas magneziacement -massza előállítására. Ullmaim Rudolf okleveles mérnök Wien. A bejelentés napja 1926. évi december hó 23-ika. Magnezia- vagy szőrei-cementeknek, mint pépes habarcsszerű masszának fel­használása, melyet szétkennek, csömö­szölnek vagy sajtolnak, ismeretes. Mag-5 neziacementek felhasználásánál, melyek kaustikusan égetett magnezitnek klór­magnéziummal vagy magnéziumszulf ál­tal való vegyületei, töltőanyagok adha­tók hozzá, melyek a magnezitnek gyak 10 ran háromtól egészen tízszeresét teszik ki. Az ilymódon beálló alacsony száza lékú magneziumtartalomra való tekintet tel, pl. legfeljebb 1.18 fajsúlyú klórmag neziumoldat hozzáadása válik szüksé 15 gessé. Másrészt tiszta magneziacement masszák váltak ismeretessé. Ezeknek az a hátrányuk, hogy soha nem térállé konyak és mindig hajlamosak a hasa­dásra és terjedésre, ami annál erősebben 20 mutatkozik, minél magasabb a klórmag neziumoldat fajsúlya és minél több mag nezitet tartalmaz a keverék. Továbbá a klórmagneziumoldat nagyobb fajsúlyá tói és a töltőanyagokhoz viszonyított na 25 gyobb mennyiségű magnezittől függ a magneziacement szilárdsága és kemény sége. Már most, hogy a gyakorlat szá mára lehetőleg térállékony magneziace mentkeverékeket kapjanak, ismert módon 30 túlnyomó részben kevés magnezitet tar­talmazó töltőanyagokat használnak, ame­lyekhez 1.18-nál alacsonyabb fajsúlyú klórmagneziumoldatot oly mennyiségben adnak, hogy legfeljebb pépes massza ke-35 letkezzék, mely utólagos csömösziölés vagy sajtolás útján a szükséges kemény­séget és szilárdságot éri el (kő-, fa-, padló és hasonló). Ha másrészt az öntendő massza alacsony fajsúlyú klórmagne­ziumlúgnak ugyanilyen hozzáadása által 40 öntésre alkalmassá tétetik, úgy a massza többé-kevésbbé erős aszást (térfogatcsök­kenést) szenved. Bizonyos műszaki cé­lokra, pl. különböző modellekhez és for­mákhoz oly magneziacementekre van 45 szükség, amelyeknél a magneziarész na­gyabb, mint a töltőanyagok része, mivel csak ilymódon lehet rendkívül kemény és ellentálló masszákat előállítani. Hogy 0 tárgyakat gyorsan és úgy lehessen elő 50 állítani, hogy azok az eredeti tárgy ösz szes kontúrjait, bárminő nyomáskifejté sek nélkül a legpontosabban visszaadják és mint negatívok és mint úgynevezett veszendő formák is homokból vagy más 55 laza, kevéssé szilárd anyagokból való formák, alkalmazásra találhassanak, önt­hető magneziacementet kell használni. Az ilyen magneziadús, önthető masszá­ból nagyobb darabokhoz azonban csak 60 1.18-nál nagyobb fajsúlyú klórmagne­ziumoldat használható, mivel az összes nagyobb darabok a klórmagneziumoldat alacsonyabb fajsúlyánál már a lekötési folyamat közben hasadnak és részben 65 robbanásszerűen szétpattannak. Ennek az oka abban rejlik, hogy a magas le kötési hő következtében (160° C-ig), a ke­verékben levő víz gőzzé alakúi át és az öntvény belsejében gőzfeszültség kelet- 70 kezik és másrészt ezen öntött masszák szilárdsága, legfeljebb 1.18 fajsúlyú klór­magneziumoldatnál nem elég nagy arra. hogy a gőzfeszültségnek ellentálljon. Ha nagyobb fajsúlyú klórmagneziumoldatot 75 használnak, úgy a hasadás a lekötésnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom