96188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedves anyag szárítására

bármely két hasonló csoport együttes keresztmetszete szolgáltatna a szárítóvezeték keresztmetszetét és ezen csoportok egymással lent a közös, térülő (d2, d3) fej-5 részek, fent pedig a minden egyes cső számára való (d4, d5) térülőcsövek segélyövei vannak összekötve. A (g) vezeték az (e) tápberendezéssel van ellátva, mely az (e2) tölcsérből és az 10 (el) elosztószervből áll és az elmállott vagy elporított anyagot a gáznemű szállítóközegbe vezeti. A (d) könyökcső képezi a nagy falfelülettel rendelkező és a csőcsoportok által képezett szárítóvezeték be-15 bocsátószervét. Az utolsó két csoport (gl) kibocsátószerve az (f) gyüjtőszerv (f2) bebocsátórészéhez csatlakozik, míg a szárított anyag kibocsátására az (f) gyűjtőszervből az (fi) kibocsátószerv szolgál. 20 Az (f) gyüjtőszerv fent a (c) szívóventilátor (cl) szívóvezetékéhez csatlakozik az (f'3) csőtoldat útján, úgyhogy a (c) ventilátor a szárítandó anyaggal megterhelt, gáznemű szállítóközeget a szárítóvezeték 25 különféle csőcsoportjaiii átszívia és azt az általa tartalmazott szilárd anyag elkülönítése után gőzzel terhelten, azonban a szárítandó anyagtól megszabadított állapotban a (dl) csőbe juttatja, mely a gáz-30 nemű közeget tetszőleges helyre vezetheti, ahol azt tetszőleges alkalmas módon hasznosíthatjuk vagy kibocsáthatjuk. íiőt a csövekkel hevítőközeg, pl. kondenzálódó gőz segélyével közlünk, amelyet az 35 (al) csövön át bocsátunk be és mely azután az (a) kamarán belül a csövek között áramol, míg a kondenzátum az (a) kamarát az (a2) csövön át hagyja el. Megelőzően más célra hasznosított gőz gazda-40 ságos hevítőközeget szolgáltat, melynek szárítási célra való hasznosítására a jelen berendezés kiválóan alkalmas. A szárítóvezeték felhevítése lényegileg egyenletes és a hevítést, amennyire ez gyakorlatilag 45 lehetséges, igen közel eszközöljük azon ponthoz, amelynél a szárítandó anyag a szállítóközegtől elkülöníttetik, hogy megakadályozzuk a szállítóközegben lévő páráknak az anyagra való lecsapódását. 50 miután a találmány értelmében a szállítóközeg a hőt csakis a csőfalaktól az anyagig terjedő igen rövid távolságon át közvetíti, azonban gyakorlatilag nem tárol fel önmagában oly hőmennyiséget, mely 55 közlendő volna azon anyaggal, mellyel a szállítóközeg csak később találkozik. A szállítóközeget, pl. levegőt a berendezésbe a (g) csövön át szívjuk De, mimellett a beszívott mennyiséget a raizon fel nem tüntetett és tetszőleges alkalmas helyen 60 beszerelt szabályozószerv seíreivevel szabályozzuk és a szállítóközeget oly sebességgel mozgatjuk, mely elégséges az elmállott vagy elporított szárítandó anyag tovaszállítására. A szárítandó anyagot a 65 levegőhöz szabályozott arányban adagoljuk az (e) tápberendezés segélyével. A levegő és a szárítandó anyag viszonylagos mennyiségét akként szabjuk meg, hogy a levegő a szállítóközeg sebessége 70 révén tovaszállítható maximális mennyiségű szárítandó anyagot szállítja tova. A szállítóközeg a szárítóvezetékbe ?a (d) könyökcsövön át való belépése alkalmával a benne tartalmazott szárítandó anyaggal 75 együtt szétteríttetik, úgyhogy megnövelt kerületi faihosszúsággal jut érintkezésbe, ami az ábrázolt foganatositási t>élda szerint azáltal történik, hogy a közös (d) vezetékrész nagyszámú, kis átmérőjű csö- 80 vekbe megy át. A szárítandó anyaggal megterhelt szállítóközeg oldalt szétterülő alakra egy kompakt egészből való szétosztása, szétszórása, elkülönítése vagy szétterülő keresztmet- 85 szeti alakra más módon való hozása a megnövelt kerületi hosszal rendelkező csövek alján történik, ami az egyenletes elosztás biztosítása szempontjából lényeges, miután ez esetben, ha az anyag a csövek 90 valamelyikében nagyobb mértékű összegyűlésre volna hajlamos, a levegő sebessége ezen csőben csökkenne, úgyhogy a levegő nagyobb mennyisége jutna a többi csövekre, ami azt eredményezi, hogy a 95 többi csöveken nagyobb mennyiségű szárítandó anyag szállítatik át, úgyhogy az elosztás egyenletessége önműködően fenntartatik. A szárítandó anyaggal megterhelt le- io( vegő a teljes keresztmetszetet szolgáltató nagyszámú csövön halad át és a szárítóvezetéket képező csövek kötegének vagy sokaságának egy (b) csoportja az egyik, másik (b3) csoportja pedig a másik irány- 105 ban van térülő alakban meghajlítva, mely helyen mindegyik cső egy-egy görbülettel bír, úgyhogy az összes anyag, mely az illető csövön áthalad, ugyanazon cső folytatásában kénytelen megfordulni és a le- 110 felé irányuló mozgás bekövetkezése folytán az elosztás megváltozása be nem állhat. A (bl, b4) csövek alján a szárítandó anyaggal terhelt teljes levegő egy-egy kö- 115 zös, térülő (d2), illetve (d3) fejrészbe lép és mikor a szárítandó anyaggal terhelt levegő áramlása újból felfelé fordul, ezen