96159. lajstromszámú szabadalom • Aknás szárítóberendezés

Megjelent 1929. évi november hó 2 -án . MAGYAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96159. SZÁM. — XlI/b. OSZTÁLY. Aknás szárítóberendezés. Nordstrom Ottó mérnök Sundswall. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 6-ika. Svédországi elsőbbsége 1926. évi szeptember hó 7-ike. Olyan egy vagy több szárítóaknával bíró szárítóberendezéseknél, melyekben a szárítandó anyag közelítően függélyes irányban süllyed lefelé, míg a meleg szá-5 rítógázok közelítőleg vízszintesen áramol­nak a szárítandó anyagon keresztül, már ajánlották, hogy a szárításra már haszno­sított gázok egy részét újból visszavezes­sék a szárítandó anyagba vezetendő friss 10 szárítógázba oly célból, hogy ez utóbbinak hőmérsékét szabályozzák. Ajánlották továbbá az aknaszárítót kö­rülvevő tok belsejében terelőernyő elren­dezését, mely főleg a szárítóakna alsó ré-15 széből kilépő használt gázokat visszatereli a friss szárítógázokat a szárítóberende zésbe vagy a ventilátorhoz tápláló veze­tékbe, minthogy elegendően tökéletes szá­rítás esetén ezen gázok magasabb hőmér-20 sékkel bírnak, mint az akna valamely ma­gasabb színtjében kilépő gázok. Felismerték továbbá azt is, hogyha a szárító alsó részéből kilépő gázok hőmér­séke meghaladja valamely magasabb 25 színtben kilépő gázhőmérséket. a szárí­tandó anyag gyakorlatilag tökéletesen meg van szárítva. Némely esetben, így pL vágott forgácsnak a cellulózgyártáshoz, szénnek a szénporgyártáshoz, stb. való 30 szárításánál lényeges követelmény, hogy a szárítóberendezés teljesen száraz anya­got szolgáltasson. Ilyen esetekben már most előnyös az anyagnak a szárítóaknán való áthaladását az akna alsó részéből ki-35 lépő gázok hőmérséke alapján szabá­lyozni. A hőmérsék megfigyelése legegy­szerűbben az akna alsó részében lévő szá­raz anyag révén történhetik. Ez azonban körülményes és nem mindig megbízható. A találmány célja az anyag kiléuését 40 önműködően szabályozó olyan szerkezet létesítése, melynél a kilépő anyag mennyi­sége a szárító alsó részéből kilépő gázok hőmérsékletétől függőségben eszközölte­tik. A találmány értelmében e célra ther- 45 mostatikus szabályzókészüléket haszná­lunk, mely a szárító alsó részéből kilépő gázok hőmérséke által vezéreltetik. A találmány példaképen aknás szárí­tóra alkalmazva van a rajzokon feltün- 50 tetve. Az 1. ábra egy találmány szerinti szárító­berendezés vázlatos függélyes metszete; a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti vízszintes metszet, míg a 55 3. ábra oldalnézet. A 4. és 5. ábrák két más kiviteli példa vázlatai. Az aknás szárító ismert módon a lénye­gileg egész hosszán lyukgatott (1) belső 60 falból és csak a külső (8) tokon belül lyuk­gatott (2) külső falból áll. Az ezen két fal által határolt gyűrűs tér fogadja be a szá­rítandó anyagot, mely felülről fel nem tüntetett szállítószerv révén tápláltatik. 6"> A gyűrűs tér alsó nyitott végén elíende­izett kiürítőszerkezet forgó fenékből áll, mely belső (3) kúpos részből és külső (4) sík részből áll. A fenékre szerelt alkalmas (5) menesztők (2. ábra) a fenéken nyugvó 70 anyagot menesztik. A kifelé menesztett anyag a (6) kivezető csövön és (7) szállító­csigán át szállíttatik tova. A szárítóakna külső (2) falának lyukga­tott részét bizonyos távolságban körül- 75 fogó, célszerűen falazott (8) falgyűrű felül a (9) gázelvezetékhez van kapcsolva és fe­déllel lezárva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom