96147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok fonhatóságának javítására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96147. SZÁM. — XIYd/1. OSZTÁLY. Eljárás rostok fonhatóságának javítására. Oberrheinische Handelsgresellschaft m. b. H. cég Karlsruhe i/B. II. pótszabadalom a 91564. számú szabadalomhoz. A bejelentés napja 1926. évi március hó 29 iie. Németországi elsőbbsége 1925. évi szeptember hó 22-ike. A találmány javításra vonatkozik rostok fonhatóságának a 86725. és 91564. sz. szabadalmakban védett eljárásain. Ezeknek az eljárásoknak további ki-5 képzésénél kitűnt, hogy a hatás elérésére szükséges érdesítőanyagokat vagy érdesítőszereket nem szükséges a kezelendő anyagokhoz kész állapotban adagolni, hanem ezeket a szereket a kezelést megelő-10 zőleg vagy ez alatt kémiai vagy fizikai eljárásokkal előállíthatjuk, ill. a kezelendő anyagokra lecsaphatjuk. Dolgozhatunk oly módon is, ahogy a festőüzemekben a pácolásnál vagy festésnél szoktak 15 eljárni. A találmánynak ez a kiképzése különösen műselyemnél és stapelrostnál vált be, ill. olyan fonalaknál és szöveteknél, melyek efféle vagy ezekhez hasonló anya-20 gakból vannak. Az érdesítőszemcsék lecsapása után mechanikai utókezelés is következhet, hogy az érdesítőszemcsék hatását fokozzuk és azokat a rostokon még bensőbben 25 megerősítsük. Az eljárás gyakorlati foganatosítása különbözőképen mehet végbe. Ha nedves állapotban dolgozunk, pl. a kiindulási anyagoknak vízben való fel-30 iszapolásával, úgy a folyadékban hozaganyagok kémiai reakciói útján csapadékot idézhetünk elő; pl. szódaoldatból és kalciumkloridból kalciumkarbonátcsapadékot, vagy közönséges szappanoldatból 35 és a földalkálifémek valamely oldható sójából oldhatatlan vagy nehezen oldható alkáli földfémszappanokat választhatunk le. Az ily módon előidézett csapadékok bizonyos körülmények között jobban tapadnak a rostokra, mintha készen elő- 40 állítva adagoltuk volna azokat. Eljárhatunk úgyis, hogy a kiindulási anyaghoz előbb az egyik reagenst adjuk hozzá, pl. úgy, hogy azzal átitatjuk és azután olyan folyadékkal hozzuk érint- 45 kezésbe, amely a második reagenst tartalmazza. Ezáltal elérjük, hogy a hozaganyag lecsapása közvetlenül az anyagon, sőt, részben az anyag belsejében történik. Ezáltal különösen benső tapadást 50 érünk el. Természetesen felhasználhatjuk azokat a reagenseket is, melyek a rostokon termelésük vagy előállításuk folytán már jelen vannak vagy amelyekkel azok im- 55 pregnálva vannak. Ez az eset például a műselyemnél áll fenn. Efféle hatásokat gázokkal vagy gőzökkel is előidézhetünk, mimellett akár az egyik, akár valamennyi reagens ilyen ál- 60 lapotban lehet jelen. Hasonló reakciókat alkalmazhatunk száraz vagy félnedves állapotban való munka esetén is. Az eljárás pl. megengedi olyan műselyemfonalak, ill. szövetek elő- 65 állítását, melyeknek homályos fényük van és úgy a fény, mint a göndörödés tekintetében a gyapjúhoz igen hasonlók. Azonkívül egyenletesebb, voluminózusabb és nagyobb szilárdságú fonalat ka- 70 punk. Lehet az eljárásnál még olyan szereket is adagolni, vagy a kezelés folyamán képződésüket előidézni, melyek a hozag-