96144. lajstromszámú szabadalom • Uszókeztyű
Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KFRÁLYf í^R® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96144. SZÁM. — XX/g. OSZTÁLY. Úszókesztyű. Dr. Máthé István miiliszteri tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1928. évi március hó 20-ika. Az úszósport fejlődésével mind nagyobb tömegek törekszenek az úszás elsajátítására vagy pedig az e téren elért tudásuk fokozására, aminek a lehetősége 5 azonban, az emberi tudás, ügyesség és technika végessége folytán korlátozott. Alakjánál és szerkesztésénél fogva az úszásnál fontos része van az emberi tenyérnek, amely mintegy evezőként, 10 evezőlapátként szerepel. Az emberi ujjak között ugyanis csak csökevénye van az úszóhártyának, aminek a vízi állatok a vízben való gyorsaságukat és biztonságukat köszönhetik. E 15 esökevényességet pótolja az „Üszókesztyű" című találmány, amelynek alkalmazásával annak használója, a vízben, fokozott biztonságot nyer. A találmány szerinti „Üszókesztyű" ki-20 viteli alakja hasonló közönséges kesztyűhöz, amelynek ujjai között az úszóhártyának megfelelő pótlék van alkalmazva. Kivitelénél irányadó, hogy aki viseli, ne legyen feszélyezve annak viselése által, 25 úgyhogy szinte ne is érezze annak jelenlétét, ami azáltal valósítható meg, hogy az úszókesztyű finom, vékony, vizet nem vagy lehetőleg csak kevéssé áteresztő, gumi vagy gumival átszőtt, nyúlékony 30 anyagból készül, amely a kézfelületre tapad. Az úszókesztyű ujjak viszont csak a kézujjak utolsó ujjpercéig érnek és így a kéz egy része: az utolsó ujjperc, Vagyis az ujjvégek, szabadon maradnak (1. ábra), ami által a kéz minden finomabb 35 fogásra alkalmassá válik, amikor is a kesztyű viselője továbbá alig érzi a kesztyű jelenlétét, korlátozó voltát és nincs az a kellemetlen érzése, mint mikor zárt kesztyű van a kezén. 40 E körülmény lehetővé teszi azt, hogy az úszókesztyű akár a fürdés egész tartama alatt viselhető legyen. Az általános kivitelnél egyébként a fősúly azon van, hogy az ujjak között al- 45 kalmazott úszóhártya a vizet ne engedje különösképen át. A kéz egyéb részénél — ahol a tenyér és az ujjak egyébként is vizet át nem bocsátó felületet képeznek — a kesztű anyagnak nem kell a hártya- 50 rész anyagával teljesen megegyeznie. A7. úszókesztyűt ezenkívül lehet úgy is szerkeszteni, hogy a kesztyűujjak teljes egészében fedjék a kéz ujjakat, az ujjak között lévő úszóhártya viszont csak az 55 utolsó ujjpercig érjen. Ez úszókesztyű fontos szerepet tölthet be az úszni tanulóknál, akik rendszerint kiterjesztett ujjakkal kapálódznak a vízben és így ujjaik közt a víz elfolyik; 60 nagy szolgálatot tesz az úszni tudóknál is, mert ugyanegy mozdulattal, mintegy nagyobb felületű evezővel, nagyobb lökést adhatnak maguknak, amiáltal kitartóbb,