96144. lajstromszámú szabadalom • Uszókeztyű

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KFRÁLYf í^R® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96144. SZÁM. — XX/g. OSZTÁLY. Úszókesztyű. Dr. Máthé István miiliszteri tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1928. évi március hó 20-ika. Az úszósport fejlődésével mind na­gyobb tömegek törekszenek az úszás el­sajátítására vagy pedig az e téren elért tudásuk fokozására, aminek a lehetősége 5 azonban, az emberi tudás, ügyesség és technika végessége folytán korlátozott. Alakjánál és szerkesztésénél fogva az úszásnál fontos része van az emberi te­nyérnek, amely mintegy evezőként, 10 evezőlapátként szerepel. Az emberi ujjak között ugyanis csak csökevénye van az úszóhártyának, ami­nek a vízi állatok a vízben való gyorsa­ságukat és biztonságukat köszönhetik. E 15 esökevényességet pótolja az „Üszókesztyű" című találmány, amelynek alkalmazásá­val annak használója, a vízben, fokozott biztonságot nyer. A találmány szerinti „Üszókesztyű" ki-20 viteli alakja hasonló közönséges kesztyű­höz, amelynek ujjai között az úszóhár­tyának megfelelő pótlék van alkalmazva. Kivitelénél irányadó, hogy aki viseli, ne legyen feszélyezve annak viselése által, 25 úgyhogy szinte ne is érezze annak jelen­létét, ami azáltal valósítható meg, hogy az úszókesztyű finom, vékony, vizet nem vagy lehetőleg csak kevéssé áteresztő, gumi vagy gumival átszőtt, nyúlékony 30 anyagból készül, amely a kézfelületre ta­pad. Az úszókesztyű ujjak viszont csak a kézujjak utolsó ujjpercéig érnek és így a kéz egy része: az utolsó ujjperc, Vagyis az ujjvégek, szabadon maradnak (1. ábra), ami által a kéz minden finomabb 35 fogásra alkalmassá válik, amikor is a kesztyű viselője továbbá alig érzi a kesztyű jelenlétét, korlátozó voltát és nincs az a kellemetlen érzése, mint mikor zárt kesz­tyű van a kezén. 40 E körülmény lehetővé teszi azt, hogy az úszókesztyű akár a fürdés egész tar­tama alatt viselhető legyen. Az általános kivitelnél egyébként a fő­súly azon van, hogy az ujjak között al- 45 kalmazott úszóhártya a vizet ne engedje különösképen át. A kéz egyéb részénél — ahol a tenyér és az ujjak egyébként is vizet át nem bocsátó felületet képeznek — a kesztű anyagnak nem kell a hártya- 50 rész anyagával teljesen megegyeznie. A7. úszókesztyűt ezenkívül lehet úgy is szerkeszteni, hogy a kesztyűujjak teljes egészében fedjék a kéz ujjakat, az ujjak között lévő úszóhártya viszont csak az 55 utolsó ujjpercig érjen. Ez úszókesztyű fontos szerepet tölthet be az úszni tanulóknál, akik rendszerint kiterjesztett ujjakkal kapálódznak a víz­ben és így ujjaik közt a víz elfolyik; 60 nagy szolgálatot tesz az úszni tudóknál is, mert ugyanegy mozdulattal, mintegy nagyobb felületű evezővel, nagyobb lökést adhatnak maguknak, amiáltal kitartóbb,

Next

/
Oldalképek
Tartalom