96140. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok agglomeráslására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JngK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96140. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Berendezés anyagok agglomerálására. Martel Lajos mérnök Alais (Franciaország). A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 30-ika. Pótszabadalom a 88657. sz. törzsszabadalomhoz. A törzsszabadalom tüzelőanyagoknak szurokkal való agglomerálására vonatko­zik, az úgynevezett száraz szturok-eljárás szerint és abban áll, hogy a szurok és po-5 rított szén keverékére szénhidrogéneket porlasztunk, akár magukban, álcár kát­rányban feloldva. Azt találtam, hogy bizonyos esetekben, az üzem elrendezése folytán, a szénhidro-10 gének vagy a szénhydrogének és kátrány keverékének porlasztása, a keverőkészü­lékbe való bevezetéskor nehézségekbe üt­közik. A találmány tárgya olyan berendezés, 15 mely feltétlenül biztosítja a szénhidrogé­nek vagy kátránnyal való keverékeinek jó eloszlását. A következőkben a „szénhidrogének" elnevezés mindenfajta folyékony széin-20 hidrogénre értendő, legyen a,z tisztán szénhidrogén, vagy szénhidrogén keve­réke kátránnyal, vagy akár pusztán kát­rány is. A berendezés olyan porlasztóból áll, 25 amely egy a keverőbe torkoló fúvóban van elhelyezve, amelyben gőz áramlik; ez a gőz előnyösen a keverő melegítésére használt gőz lehet. A porlasztás útján köddé elosztott szénhidrogének telítik a 30 gőzi, amely így egyenletesen eloszlatja óket az egész anyagban. Legelőnyösebb, ha magának a fűtésre szolgáló gőznek energiáját használjuk fel a szénhidrogének porlasztására, hogy így 35 elkerüljük komprimált levegőnek, vagy pedig a fűtési gőznél magasabb nyomású gőznek alkalmazását. A találmány szerinti elrendezésnek egyik foganatosítási alakja a mellékelt 40 rajzon van példaképen feltüntetve, me­lyen az 1. ábra a porlasztónak tengelyirányú metszetét mutatja, a 2. ábra olyan berendezés vázlata, mely a porlasztókkal van felszerelve. 45 Az (a) csővezetékre, melyen gőzáram halad keresztül, hozzá van forrasztva vagy bármi más módon hozzá van erő­sítve a hajlított (b) cső, amely a szén­hidrogének bevezetésére szolgál. Ez a cső 50 az (a) csővezeték tengelyében torkollik, még pedig egy (c) kúp belsejébe, amely kúp az (a) csővezetékhez van erősítve. Ez a kúp a gőzt a (b) csőből kiáramló szén­hidrogénsugárra tereli ós ezáltal szétpor- 55 lasztja azt. A gőz számára a (c) kúp és az (a) cső fala között még egy út van szabadon hagyva, úgyhogy a csőben haladó erős gőzáram magával ragadja és a (d) fuvó- 60 kán keresztülhajtja az összes porított szénhidrogéneket az (e) keverőben levő, szénből és szurokból álló masszán, anél­kül, hogy ez a massza a porlasztást aka­dályozná, ami megtörténne olyan por- 65 lasztó alkalmazása esetén, melynek vég­ződése közvetlenül a masszába tokolna. A (c) kúpot egy divergáló toldattal hosszabbíthatjuk meg, melynek tengelye az (a) csővezeték tengelyével egybeesik. 70 A keverőbe befecskendezendő szénhid­rogének igen kis mennyisége és a csőve­zetékben áramló gőz ellennyomása a szén­hidrogénekre, arra indították, hogy a szénhidrogének bevezetésében valamely 75 alkalmas elosztót használják. Az elosztó­nak állandóan töltve kell lennie, hogy ki ne ürüljön és eléggé tömítettnek, hogy legyőzze a gőz ellennyomását. Használ­ható például nyomószivattyú, amely az 80 (f) hengerből áll, amely közvetlen össze­köttetésben van egy felette elhelyezett (g)

Next

/
Oldalképek
Tartalom