96136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fecskendezésre alkalmas takarófestékek előállítására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96136. SZÁM. — IV/f. OSZTÁLY. Eljárás fecskendezésre alkalmas takarófesték előállítására. Menesdorfer Kálmán vegyész Budapest. A bejelentés napja 1927. évi május hó 19-ike. Elsőbbsége 1927. évi szeptember hó 7-ike. A találmány eljárásra vonatkozik fecskendezésre alkalmas, zománcszerű, nitro-és acetylcellulóze takarófesték előállítására, mely 100° C-nál magasabb bőmérsék-5 letnek, valamint a fagypont alatti hőmérsékletnek ellentáll, a napfény sugarainak hatására nem bomlik és só-, hígított savós alkohololdatokkal szemben közömbös. Az eljárás lényege az, hogy felhígított 10 rugalmassá és száradóképessé tett zaponlakkba bekebelezett, felaprított csekély fajsúlyú fedőfestéket, célszerűen horganyfehért, koronasárgát stb. annyi zaponlakkal keverünk, hogy fecskendezőképes, híg 15 folyós masszát kapunk. A találmány szerinti eljárás kivitelénél úgy járunk el, hogy acetyl- és nitrocellulózónek illő oldószereiben, pl. amylacetatban, acetonban, benzolban, benzinben, ace-20 tyl- vagy methylacetatban diaethylkarbonátban, aethylacetonban, amylalkoholban, tricresylfoszfátban való feloldása útján kapott zaponlakkba, melyhez egyrészt hígítás céljából, másrészt rugalmasságának 25 és száradó képességének növelésére lenolajat, alkoholt, terpentint és gyantákat adagolunk, pihentetés után szárított fedőfestéket, célszerűen horganyfehért kebeleztetünk be, míg képlékeny masszát nem 30 kapunk. A zaponlakkal itatott fedőfestékből álló képlékeny masszát azután festékőrlőben megdaráljuk, majd újból pihentetjük és használat előtt az eljárás első fázisában felhasználtnál hígabb za-35 ponlakkba bekebeleztünk, miáltal fecskendezőképes, híg, folyós masszát kapunk. Példa: 11 g. nitrocellulóze, 5 g. acetylcellulóze, 39 g. amylacetát, 56 g. aceton, 20 g. benzol, 10 g. diaethylkarbonát, 117 g. trikresolfoszfát ós ezen alkaltrészek össz- 40 súlya 10%-ának megfelelő gyantát methyl-aethyl- vagy amylalkoholban feloldjuk és a kapott zaponlakknak felhígítása, valamint rugalmasságának és száradó képességének növelésére 4 súlyrész ter- 45 pentint és 1 súlyrész lenolajat keverünk. Az ezen adalékokkal kevert zaponlakkot 2—3 napig pihentetjük, majd 100 súlyrész tisztított és előzetesen megszárított horganyfehért kebeleztetünk be, a képlékeny 50 masszát megdaráljuk és újból pihentetjük. Ezután készítünk egy híg zaponlakkot, mely 11 súlyrész! nitriocellulózéneki, 6 g. acetyl-cellulóze, 180 g. acetonnak, 115 g. aethylacetátnak, 117 g. methyl- 55 acetátnak és 50 g. aethylacetátnak keverékéből áll, melyhez 150 súlyrész benzint, 20 súlyrész gyantát és 125 súlyrész aethylal koholt kevertünk hozzá. Ezt leülepítés útján derítjük néhány napi pihentetéssel 60 és amikor víztiszta, leszűrjük ós használat előtt a fent ismertetett módon készült megdarált és pihentetett képlékeny maszszával 1:2 arányban keverjük, amikor is mindennemű anyagra fecskendezhető fes- 65 téket kapunk. Ha sajtolandó fémlemez fecskendező festésére alkalmas festéket akarunk előállítani, az eljárás módosításra szorul. Ennél a változatnál anilinfestéket keverünk 70 a fenti példában megadott híg zaponlakkal. Ezt a festéket légnyomással a fémlemezre permetezhetjük. A kapott festék átlátszó, száradás után rögtön sajtolható, 75 anélkül, hogy repedezne. Ezen festék dobozok és mélyítés vagy csákózás útján készült más fémtárgyak