96122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízálló bevonat létesítésére fonadékokon, szöveteken, bőrön, fán, papíron és más egyében, továbbá ezen agyagok impregnálására és appretálására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96123. SZÁM. — Yirt/f. OSZTÁLY. Eljárás vízálló bevonat létesítésére fonadékokon, szöveteken, bőrön, fán, papírok és más egyében, továbbá ezen anyagok impregnálására és appretálására. Jeremiás Alfréd, kereskedő Stuttgart. A bejelentés napja 1926. évi december hó 20-ika. A találmány tárgya eljárás vízálló bevonat létesítésére fonadékokon, szö­veteken bőrön, fán, papíron és más egyében, továbbá ezen anyagok impreg-5 nálására és appretálására. A találmány abban áll, hogy a bevonandó anyagokat magában véve vízben oldhatatlan oly be­vonóanyaggal, mint kaucsuk, kollodium vagy más hasonlóval vonjuk be, melyet 10 egy emulgálást közvetítő anyag segélyé­vel vízben oldható alakba vittünk át, az­után a bevonatot ismét vízben oldhatat­lan alakba visszük vissza, hogy a bevont, impregnált vagy appretált anyagokat 15 vízzel szemben közömbössé tegyük. A rög­zítés fémsótartalmú rögzítőszerrel törté­nik. A „vízben oldható" megjelölést itt úgy kell érteni, hogy oly emulzió kelet­kezik, mely, mint a valóságos oldat, víz-20 zel gyakorlati értelemben határtalanul felhígítható. A festőanyagot emellett vagy magához a bevonóanyaghoz kever­jük hozzá, vagy pedig még a bevonó anyag felvitele előtt visszük fel az al-25 zatra. Az új eljárásnak az az előnye, hogy a bevonóanyag vízben oldható alakjában sokkal könnyebben hatol be az alzat­anyag pórusaiba, rostjaiba, stb. amelyek-80 kel azután szilárd, mechanikus kapcso­latba jut, míg az ismert bevonóanyago­kat vízben oldhatatlan alakjukban szo­kás felvinni. A találmány szerinti bevo­nat ennek folytán nem repedezik le, mint 85 pl. a jelenlegi lakkbevonatok, továbbá rögzítőszerrel való kezelés után nedves­séggel szemben közömbös, ellentétben az ismert vízfestékbevonatokkal. Az új el­járásnak még az a további előnye van, hogy a szerinte kezelt anyagok az ő ter- 40 mészetes anyagszerűségüket a külső ki­nézés, színárnyalat és fogás tekintetében változatlanul megtartják. A magában oldhatatlan bevonóanyag gyanánt pl. zaponlakk, kaucsuk-, kollo- 45 dium-, zellit- vagy sellakkoldatok hasz­nálhatók, amelyeket szappan, törökvörös­olaj vagy más, emulgálást közvetítő anyag segélyével vízben oldható alakba viszünk át, illetve ezen anyagokkal emui- 50 ziót hozunk létre, melyet szükség szerint vízzel felhígíthatunk. Az emulzióhoz tet­szésszerint földfestéket, festéklakkot vagy anilinf estéket vagy bármilyen más eredetű festéket lehet hozzákeverni. A nyert ol- 55 datot bevonat alakjában azután felvisz­szük az alzatanyagra; az oldat könnyen benyomul a pórusokba és így az alzat a bevonatot teljesen felveszi. A bevonatot erre valamely fémsóval, pl. timsóval, alu- 60 miniumacetáttal vagy más hasonlóval rögzítjük, azaz a vízben oldhatatlan alakba visszük vissza. Ezt a műveletet bemártás vagy rögzítőanyaggal való le­mosás vagy ráfecskendezés által eszkö- 65 zöljük. A megadott módon igen tartós ós lemoshatatlan bevonatokat, továbbá bőr­nek úgyszólván elpusztíthatatlan színe­zését lehet létesíteni. A megadott módon készített oldatokat impregnáló és appre- 70 táló anyagok gyanánt is felhasználhat­juk. Az eljárás kiviteli módját a következő példák világosítják meg. 1. 100 gr. kereskedelmi zaponlakkot 25 75 gr. törökvörösolajjal keverüpk, míg

Next

/
Oldalképek
Tartalom