96119. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szemetes tartályoknak szemeteskocsikba vagy gyülytőtartályokba való pormentes kiűrítésére

— 2 — A töltőaknát, melyet a süvegalakú (A) tok fed, lényegében egymással párhu­zamos két (w) pofafal képezi és határolja oldalról; ezen falak között a mellső olda-5 Ion az (a) homloklemez van beillesztve, mely lent a mindkét pofafalban ágyazott (b) forgócsap körül mozgatható. Az (a) homloklemez a (v) tartányfedő nagysá­gának megfelelő bőségíí átbocsátónyílás-10 sal van ellátva, melyet belülről a (d) záró­csappantyú fed el, mely az (a) homlok­lemez felső (o) sarnircsapja körül elfor­díthatóan van elrendezve, úgyhogy a (d) zárócsappantyú homloklemezfedőnek is 15 nevezhető. Ezen (d) zárófedővel mereven vagy viszonylag mereven és szintén az (o) sarnircsap körül elfordítható rész gya­nánt az (f) fedőlemez van elrendezve, mely a zárófedő tartókarjaira kb. merő-20 leges helyzetű és az (o) sarnircsaptól kiindulva, hátrafelé sík lemez alak­jában terjed, mely a (w) oldalfalak között mindkét oldalon tömítő zárás­sal van vezetve, hátul pedig hasíté-25 kos és belső (r, r) görgőpárral ellátott (g) csövön át könnyen csúszva halad át. A (g) cső, valamint a benne ágyazott (r, r) vezetőgörgőpár elrendezését részletesen a 4. és 5. ábra mutatja; a (g) cső (z) csapja 30 a (w) oldalfalakban forgathatóan van ágyazva és külső határfelülete pormentes tömítést szolgáltató zárat képez, míg az (r, r) görgők között átcsúsztatható (f) fe­dőlemez ugyancsak tömítő vezetéssel bír. 35 Ha az (a) homloklemezt befelé átfek­tetjük, úgy a (d) zárócsappantyú önmű­ködően nyílik és az (f) fedőlemez a (g) csövön átcsúszik, amikor is egyidejűleg a (g) csővel együtt el is forog. 40 A két fedő, nevezetesen a (v) tartány­fedő és a (d) homloklemezfedő a tartány felbillentési művelete közben való előké­szítő kapcsolására a következő berendezés szolgál: 45 A (v) tartányfedővel a (c) sarnir révén a (h) emeltyűkar (1. ábra) van összekötve, mely, ha a tartányt az 1. ábra szerinti fel­függesztési helyzetből felfelé billentettük, kapcsolási nyugasznak nevezhető (j) vá-50 jatba jut (la. és 2. ábra), mely az (f) fe­dőlemez homlokvégén van elrendezve. A (h) emeltyűcsonkban az (i) nyílás van ki­képezve, amelybe a (k) elreteszelési ki­lincs bütyke kapaszkodhat (2. és 3. ábra), 55 ha a (h) rész a (j) kapcsolási nyugaszba fekszik. A (k) kilincs forgáspontja az (f) fedőlemezen (n)-nél van elrendezve, míg az (f) fedőlemeznek futógörgőben vég­ződő (p) karja a (w) pofafal oldala men­tén előrenyúl, ahol is ezen a falon helyt- 60 állóan a (CL) bütyök foglal helyet. Az 1. ábrán feltüntetett helyzetben a (k) kilincs a (q) bütyökhöz való ütközés folytán egyelőre ki van emelve, minél­fogva a (h) emeltyűcsonk (j) kapcsolási 65 nyugaszába szabadon beléphet. A tartány felbillentése után a további átbillentés alkalmával, miközben a fedő homlokoldalát a (d) zárócsappantyú nyí­lása fogadja be, az (a) homloklemez szin- 70 tén befelé átfektettetik, amíg a mozgást az (x) ütközőléchez való ütközés nem ha­tárolja. Az (u) tartány (c) sarnircsapja élőiről konaxiálisan az (o) sarnircsuklók közé 75 helyezkedett (2. ábra) és ha most a (p) kilincskar a (q) ütközőbütyöktől hátra­felé távozik, a kilincs bütyke a (h) emel­tyűcsonk (i) nyílásába csapódik és a két fedő közötti kapcsolódás, valamint az (o) 80 és (c) sarnircsapok konaxiális helyzetének megmaradását" biztosítja. A kiürítési helyzetet, amikor is a két fedő a nyitási helyzetben van, a 3. ábra szemlélteti. Ha az (u) tartányt visszabil- 85 lentjiik, úgy a tartány az egymással kap­csolt két részt, nevezetesen az (a) homlok­lemezt a (d) fedővel együtt, valamint az (f) fedőlemezt visszahozza kiindulási hely­zetükbe (1. ábra). Csak ezen helyzetben 90 oldódik a kapcsolási egymsábakapaszko­dás, miután a (p) kilincskar a (q) bütyök­höz ütközik, úgyhogy a (k) kilincs kiemel­tetik. Zárt fedővel tehát a tartány vissza­lendíthető a szabad felfüggesztési hely- 95 zetbe. Az alsó (b) csap képezi a lendítési mozgás számára a tulajdonképeni forgás­pontot, ennél fogva tehát az (s) tartórúd is az (e) horgon kiképezett ívalakú vállon csúszik (1. és 3. ábra). 100 A vezető hasítékkal ellátott (g) csővel kapcsolatban megjegyezzük, hogy egy­szerű, hasítékos és az oldalfalakban for­gathatóan ágyazott négyszögű vagy ke­rek rúd is elegendő volna a fedőlemez 105 csúszó és forgó mozgásának létesítésére, azonban az állandó használat és a folyto­nosan felhalmozódó szemétpor behatása folytán nagymértékű elhasználódás állana be, aminek következtében a hasííék szé- 110 lesbednék és tömítetlenség állana be. Ezen hátrányt a fedőlemeznek a görgők között való majdnem súrlódásmentes to­vagördítése által kiküszöböljük. Ezáltal jelentékeny munkamegtakarítás adódik 115 és a tömített állapot tartós megmaradá­sát érjük el. A tömitőhatás a görgőknek bőrrel, nemezzel vagy elhasználódása

Next

/
Oldalképek
Tartalom