96114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés izzó masszák, nevezetesen koksz malegének hasznosítására

Ezen a rostélyon használjuk ki a második hőmérsékleti fokozatot és pedig ismét azáltal, hogy a (16) légszivattyú, a (17) ve­zeték útján, éghetetlen gázokat fúj a (12) 5 rostélyon és az ezen felevő izzó kokszon át, melyek azután a (18) vízelőmelegítőt körüljárják ós a (19) nyíláson át vissza­jutnak a (16) légszivattyúba. Ebbe a lég­szivattyúba is bevezethetjük valamely 10 tüzelőtelepnek füstgázait, hogy mind ezek­ben a hűtőterekben is túlnyomás uralkod­jék és pedig itt egyrészt az atmosphaeri­cus nyomáshoz, másrészt a nedvesoltási tér, vagyis az utolsó fokozati tér nyomá-15 sához viszonyítva: evvel a túlnyomással elérjük, hogy a nedvesoltási térből nem fog a hűtőtérbe felesleges módon gőz ki­áramlani. A (18) vízelőmelegítő ai*ra szol­gálhat, hogy a nagynyomású kazánt táp-20 vízzel ellássa. A (12) vándorrostélytól továbbított koksz a (20) aknába esik, mely alul a (21) kiürítő forgócsapóval van elzárva. A (20) akna fölött a (22) elzevetőcső van elren-25 dezve, melybe a (23) és a (24) csapok van­nak beépítve. A (23) csapó a (21) forgó­csapóval a (25) rudazat segélyével akként van összekötve, hogy az egyik csapó nyi­tott, illetve zárt helyzetének a másik 30 csapó zárt, illetve nyitott helyzete felel meg. A (26) szájcsőszer kezet segélyével meleg víz permetezhető a (20) aknában lévő izzó kokszra, illetve a (27) szájcsövek segélyé-35 vei kisnyomású gőz fújatható a kokszon át, hogy ez teljesen lehütessék. A kelet­kező gőz eközben részint a (22) elvezető­csövön át távozik, de emellett bizonyos kis feszültséget okoz a (20) akna fölötti (28) 40 térben, miáltal a (20) aknát légbeáramlás ellenében elzárja. A (24) csapó a (29) rudazat segélyével van a (3) csapóval összekötve és pedig akként, hogy ha az egyik nyitva van, ak-45 kor a másik zárva van és megfordítva. Ez a berendezés a következőképpen mű­ködik: A retortából vagy kokszkályhából jövő izzó koksz a (3) csapónak kinyitása után 50 az (1) tölcsérbe esik, majd pedig a (2) lép­csős rostélyra jut. A (6) légszivattyú ég­hetetlen gázt fúj a (2) rostélyon és az izzó kokszon keresztül; a gáz ezután körül­áramolja az (5) nagynyomású kazánnak 55 (4) fűtőcsöveit, ezeknek átadja melegét, miáltal nagynyomású gőzt fejlesztünk. Ezen a (2) rostélyon történik az izzó koksznak lehűlése kb. 1000° C-ról kb. 600—700° C-ig. A koksz ezután a (12) ván­clorrostélyra esik, mely azt magával viszi 60 és melyen a (16) légszivattyú ugyancsak éghetetlen gázokat fúj keresztül, esetleg füstgázok hozzáadásával; ezek a gázok aztán körüláramolják a (18) előmelegítőt és ennek átadják melegüket. A koksz a 65 (12) vándorrostélyról a (15) lánckerék fölött lassankint lehull a (20) aknába, ahol vagy a (26) szájcső szerkezeten át meleg vízzel vagy a (27) szájcsöveken át kisnyomású gőzzel lehűttetik. 70 A vándorrostélyról jövő koksznak még kb. 300° C hőmérséklete van és a koksz evvel a hőmérséklettel kerül a (20) ak­nába. A koksz ebből az aknából, kb. 100° C-ra történt lehűtése után, a (21) csapón 75 át kiüríttetik. Ha a (21) csapót kinyitjuk, akkor a (25) rudazat révén a (23) csapó záródik, úgyhogy levegő felülről többé nem áramolhat be. A (28) tér állandóan a koksznak vízzel vagy gőzzel történt le- go permetezéséből keletkező vízgőzzel van megtöltve, miáltal a légelzárás biztosítva van. További légelzárás az adalékosan be­szívott gázok túlnyomása segélyével tör­ténik. 8 5 A (3) csapó nyitásával a (24) csapó zá­ródik és megakadályozza, hogy a (22) csö­vön át levegő szívassék be. Éppígy állhat a (24) csapó, külön rudazat segélyével, még a (23, 21) csapókkal is összeköttetés- 90 ben oly célból, hogy ha az egyik csapót kinyitjuk, a másik két csapó zárva ma­radjon. A (12) vándorrostély alatt még a (30) csapó van elrendezve, melyen át a kelet- 95 kezett szállókoksz leboosátható. A második íoganatosítási alaknál (2. ábra) az első fokozatnak elrendezése meg­egyezik az első íoganatosítási alak első fokozatának elrendezésével; a vándorros- 100 íélyt itt a (31) lépcsős rostély helyettesíti, melyen a (16) légszivattyú és a (17) cső segélyével ismét éghetetlen gáz fuvatik át; ez a gáz a (18) előmelegítő csöveinek körüláramlása után a (19) csövön ismét 105 visszajut a (16) tápszivattyúba. A (31) lép­csős rostély végén a nagy (32) dob van el­rendezve, mely lassan forog a nyíl irányá­ban és mely a kokszot folytonosan leszedi, a koksz a (32) dobról a (20) aknába kerül, no mely épp úgy van kiképezve, mint az első íoganatosítási alaknak aknája. A (32) dob, kerületén továbbító nyúlványokkal lehet ellátva, hogy a dob a kokszot jobban ma­gával tudja vinni. 115 Az adagolt izzó koksz mindkét fogana-

Next

/
Oldalképek
Tartalom