96114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés izzó masszák, nevezetesen koksz malegének hasznosítására

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96114. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés izzó masszák, nevezetesen koksz melegének hasznosítására. Frankfurter Gasgresellschaft cég-, Tillmetz Franz Paul oki. mérnök és Schumacher Ernst oki. mérnök Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1927. évi október hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi november hó 11-ike. Már eddigelé is ismeretes a retortákból, kamrákból és égési telepekből jövő izzó massáknak, nevezetesen koksznak melegét akként hasznosítani, hogy a kokszon 5 éghetetlen gázokat vezetünk át és ezeket azután kazántelepbe vezetjük be. Minthogy ezeknél a berendezéseknél a koksz teljes hőmérsékletesései kb. 1000° C-tól kb. 200° C-ig van kihasználva, a meleg-10 átvitelhez szükséges éghetetlen gázoknak rendkívül nagy mennyisége és ezenkívül igen nagy gőzkazántelepek is szükségesek. Az ezáltal előálló nagy befektetési költség többnyire felemészti a visszaszerzett me-15 leg hasznának legnagyobb részét. A jelen találmányt képező eljárás szegint már most nem egyszerre használjuk ki az izzó koksznak egész hőmórsékletesését, hanem ezt több fokozatra osztjuk. A 20 koksznak melegét az első fokozatban, mely kb. 1000—700° C-ig terjedő hőmérsékleteket öleli fel, egy nagynyomású kazántelepbe vezetjük. A meleget a második fokozatban kb. 700—300° C-ig egy vízelő-25 melegítőbe vezetjük, melynek vize a nagynyomású kazán számára tápvíz gyanánt szolgálhat. Az utolsó hőmérsékletesést a koksznak meleg vízzel vagy kisnyomású gőzzel történő oltásával érjük el> ahol is 30 a keletkező vízgőz egyszersmind a légelzárájst is elvégzi, a mivel megvan akadályozva, hogy a koksz a levegőn elégjen. Ezt az utolsó melegfokozatot nem érdemes kihasználni. 35 Az eljárás gazdaságosságát a teljes melegesósnek fokozatokra osztása lényegesen növeli. A mellékelt rajzban a találmányt képező eljárás foganatosítására szolgáló ugyancsak találmányt képező berendezés 40 példaképen két foganatosítási alakban van feltüntetve. Az első foganatosítási alaknál az izzó koksz részben lépcsős rostélyon, részben pedig vándorrostélyon, míg a másodiknál 45 csupán lépcsős rostélyon nyugszik. Az 1. ábra az első, a 2. ábra a második foganatosítási alaknak vázlatos metszete. Az első foganatosítási alaknál (1. ábra) 50 az izzó koksz az (1) adagoló tölcséren át a (2) lépcsős rostélyra kerül. A (3) csapó az (1) tölcsért légmentesen elzárja. A (2) lépcsős rostóly fölött az (5) nagynyomású kazánnak (4) fűtőcsövei vannak elren- 55 dezve. Ugyancsak be van építve a (6) légszivattyú, a hozzátartozó (7) vezető- és (8) visszavezetőcsővel együtt. A (6) légszivattyú valamely éghetetlen gázt a rostélyon és az izzó kokszon átfúj és a (4) 60 fűtőcsövekhezí irányítja, majd pedig a lehűlt gázokat a (9) csőnyíláson és a (8) visszavezetőcsövön át visszaszívja. Előnyös a légszivattyúhoz egy tüzelőtelepnek füstgázait vezetni, hogy az egész hűtőtér- 65 ben az atmosphaericus nyomással szemben mindig egy kis túlnyomás uralkodjék. Esetleg — amikor a nagynyomású kazánt erőltetett üzemben kell tartani — előnyös, a (4) fűtőcsöveket a (10) elágazással 70 kiképezni és még a (11) külön fűtőkészülékkel (pl. gázégővel) hevíteni. A (2) lépcsős roistélyhoz a (12) vándorrostély csatlakozik, mely a (13) lemezes láncból vagy hasonló szerkezetből áll és 75 a (14, 15) lánckerekek körül mozog el.