96110. lajstromszámú szabadalom • Szigetelt elektromos vezetőből álló tekercs

Megjelent 1929. i vi november hó 3-án. :; AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96HO. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Szigetelt elektromos vezetőből álló tekercs és szigetelő szalag ennek előállításához. Ganz-féle Villamossági R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1927. évi május hó 28-ika. A találmány tárgya külön szigeteléssel vagy pl. aluminiumdrótnál a természetes oxidréteg révén szigetelt elektromos vezetőből tekercselt oly többrétegű tekercs, mely-5 nél az egyes rétegek közbetett szigetelőlap segélyével vaunak egymástól elválasztva és melynél elkerüljük azt, hogy oly menetek kerüljenek a szigetelő betétlap szélénél közvetlen egymás mellé, amelyek a .0 tekercselésben nem következnek közvetlenül egymás után. A találmány lényege abban áll, hogy a tekercs egyes rétegeit elválasztó szigetelő betétlap mindkét szélén a betétlappal össze-5 függő oly elválasztó bordával van ellátva, mely a legszélső meneteket a betétlap szélétől, a meneteket képező vezető vastagságától független távolságban tartja. Ez az elválasztó borda a betétlapra, pl. reá 10 van ragasztva, a legcélszerűbben azonban azzal egy darabból áll, pl. a tekercsrétegek közé helyezendő szigetelőszalag szélének visszahajlítása által van kiképezve. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá-5 nak egy példaképem megoldási alakja van feltüntetve. Az 1., 2., 3. ábra mutatja a találmány szerinti tekercs három megoldási alakját vázlatos keresztmetszetben. A 0 4., 5., 6. és 7. ábra mutatja a tekercs előállítására alkalmas szigetelőszalag négy példaképem megoldási alakját vázlatos keresztmetszetben, illetve távlati képben. Az 1—3. ábrában a tekercselés egyes 5 (a) rétegei közé az egyes rétegeket egymástól elválasztó (b) szigetelőlemez van helyezve. A tekercs mindegyik (cl) és (c2) szélénél a tekercselés legalább minden negyedik rétegében a (b) lemezek szélére egy-egy (d) szigetelőborda van fek- 40 tetve, melyek az illető réteg vezetőjének szélső menetét a (b) szigetelőlemez szélétől távoltartják. Az 1. ábrában valamennyi réteg között oly szigetelő betétlap van alkalmazva, 45 melynek mindkét széle bordával van ellátva, míg a 2. ábrabeli változatnál minden harmadik réteg két szélén fekszik egyegy (d) borda, míg a közbenső tekercselésrétegekben csak egyik oldalon vannak bor- 50 dák alkalmazva. A 3. ábrabeli megoldásnál minden negyedik tekercselésréteg után van mindkét szélén bordával ellátott szigetelő betétlap alkalmazva, míg a közbülsőknél egyoldali bordával ellátott és borda- 55 nélküli szigetelő betétlapok váltakoznak. Az összes változatnál meggátoljuk azt, hogy a tekercs szélén levő oly menetek egymással érintkezésbe juthassanak, amelyek nem következnek a tekercselésbein 60 közvetlenül egymás után. A fent leírt tekercselés készítésére alkalmas szalag célszerű megoldását mutatja a 4. ábra, amely szerint a szigetelő anyagból álló (b) szalag két szélére a (d—d) szige- 65 telőbordák vannak ráragasztva. Az 5. ábra szerint ezen (d) bordák úgy képeztetnek, hogy a (b) szalag szélei szegélyszerűen vissza vannak hajlítva. A 6. ábra szerint a visszahajtott szegély alá még 70 betét van helyezve, a borda vastagítása céljából. A 4., 5. és 6. ábra szerinti megoldásoknál a (d) elválasztóborda a (b) szalag, segélyével csak egyik oldalra emelkedik ki, 75 azonban természetesen a bordát úgy is kiképezhetjük, hogy ez a szalag síkjának mindkét oldalán kiáll, aminek egy példa-