96088. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés nagyfeszültségű fényívek eloltására

- 6 — és (2) kontaktusok közötti (9) térbe mint a (45) dugattyú fölé áramlik, mely utóbbi a szigetelő (45a) rúdra van erősítve. A dugattyú és a rúd lefelé mozgattatnak és 5 ezáltal először is a (46, 47) olajkapcsolókontaktusok választtatnak szét. Csak ha a (45a) rúd már ennyire lefelé mozgott, viszi magával a (2) kontaktust az ezen kiképezett (54) dudor és a rúdon megerő-10 sített (55) karmok révén. Az (1) és (2) pólusok közt már most bekövetkezik a tulajdonképeni megszakítás, mimellett a kioltógáz a (9) csőből a pólusok közé áramlik. Bekapcsolás céljából az (52) mágnesen 15 át nyitjuk az (50) szelepet. A nyomógáz a (49) csövön át a (45) dugattyú alá jut. Az (> 1 íijkai)csolókontaktusok záratnak és csak ezután tolja a (45a) rúd a mozgékony (2) kontaktust az (1) ellenkontjak-20 tusba. Ha a nyomás az (59) tartályban bizonyos meghatározott érték alá süllyed, akkor az (57) rúgó zárja az (58) kontaktust. A (64)-vei jelzett áramkör ekkor egy kompresszort hoz működésbe, mely a (63) 25 visszacsapószelepen át az (59) tartályt ismét tölti. A (60, 61, 62) szigetelők az (1, 2) kontaktusoknak és a (48) csővezetéknek egymástól való elektromos szigetelésére szol-30 gálnak. A 13. ábra ugyancsak nyomógázzal működtetett nyomógázkapcsolót tüntet fel, mely egy (65, 66) légszétválasztó kapcsolóval van mechanikailag összekötve és elek-35 tromosan sorba kapcsolva. A (67, 74) gázvezetőcsövek szigetelő anyagból (üvegből, kéregpapirból) készülnek, úgyhogy a kapcsolókontaktusokat nem kell a gáz beömlési helyeitől szigetelni. Kikapcsolás cél-40 jából a gáz a (68) nyíláson át a (45) dugattyú fölé jut és lefele mozgatja a (2) kontaktust, mely a (75) kontaktusdarabban csúszik. A szétválasztókapcsoló (76) hevederje csak akkor jön mozgásba, ha a (70) 45 hasílék felső vége a (69) pecekbe ütközik. Bekapcsolásnál a (70) hasítok vízszintes (72) része azonban azonnal magával viszi a szétválasztó kapcsolót, úgyhogy az az (1, 2) kontaktusok bekapcsolása előtt 50 kapcsoltatik be. A (73) pecek a (70) hasítékkal ellátott részt annyira oldalvást nyomja, hogv a (69) pecekből kikapcsolódik. A találmány szerinti kapcsolóknál bizo-55 nyos körülmények között rövidebb kapcsolási út is elegendő. Emellett előnyössé válhat, ha a rövid kapcsolási utat arra is felhasználjuk, hogy nyomógáz alatt gyors szétválasztást eszközöljünk. Ez azonban könnyen visszagyujtásokhoz ve- 60 zethetne a nyomógáz lefúvása után. Ennek elkerülése céljából a nyomógázkapcsoló rövid kapcsolási útjánál e kapcsolót egy szétválasztókapcsolóval kombináljuk, mely a nyomógázkapcsoló megszakítása 65 mellett a kontaktustávolságot biztosítja. Ez a szétválasztókapcsoló ugyanazon mechanizmussal működtethető, mint a nyomógázkapcsoló, úgyhogy a két mozgás könnyen a kívánt időbeli összefüggésbe hozható. 70 Ezáltal pl. biztosítható az, hogy a nyomógázkapcsoló az árammegszakításokat és a szétválasztókapcsoló a teljes vagy majdnem teljes feszültségszétválasztást eszközli. A rudazatnak csak bizonyos holtjárat- 75 tal kell bírnia, úgj^hogy a szétválasztókapcsoló csak a nyomógázkapcsoló bekapcsolása után menesztetik. Hogy a szétválasztókapcsoló túlkorai kikapcsolását biztonsággal megakadályozzuk, 80 annak elreteszelésére szolgáló szerv alkalmazható, melyet csak a nyomógázkapcsoló nyit. A feladat különösen egyszerű megoldását, hogy a nyomógázt csak a kikapcsolás 85 pillanatában állítsuk elő, azáltal kapjuk, hogy a kapcsoló belsejében kis mennyiségű robbanékony anyagot helyezünk el, melyet a fényív elgőzölögtet. Ily foganatosítási alakokat a 14. és 15. ábra tüntet fel. 90 A 14. ábra szerint a (84) tartalékcsőben (87) robbanékony golyócskák vannak elrendezve, melyek a (2) kontaktus legmélyebb helyzetében önműködően e kontaktushoz jutnak és a következő kikapcsolásig 95 ott maradnak. A 15. ábra szerint a (67) cső, melyen át a nyoniógáz belép, robbanékony (87) folyadékot tartalmaz, melyet a belépő nyomógázáram magával ragad és mely 100 fényívben való elgőzölgéskor a nyomást növeli. Szabadalmi igények: 1. Szikrapálya, jellemezve a fényívhez gázt az iónsebesség körzetében fekvő 105 sebességgel vezető szerkezetek által. 2. Az 1. igényben védett szikrapálya foganatosítási alakja, jellemezve a fényívhez nyomógázt az iónok sebességéhez közeledő, illetve azt túlhaladó sebes- 110 séggel vezető szerkezetek által. 3. Az 1. és 2. igényben védett szikrapálya foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a nyomógáz kibocsájtó nyílásai a fényívhez merőlegesen vagy 115 közel merőlegesen vannak elrendezve. 4. Az 1—3. igényben védett szikrapálya