96071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butil-acetonos fermentálásra

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96071. SZÁM. — IY/b. (Ve/l.) OSZTÁLY. Eljárás butil-acetonos fermentálásra. Commercial Solvents Corporation cégTerre Hanté (É. A. E. Á.) mint Dávid, A. Leg-g- Terre Haut-i lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1927. évi május hó 13-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1926. évi október hó 1-je. A találmány butil-acetonos fermentáló eljárásra vonatkozik és főcélja olyan megbízható eljárás létesítése1

, mellyel a butil-acetonos fermentálás úgy vezethető, 5 hogy még kedvezőtlen fermentálási feltételek mellett is jó termelési hányad legyen elérhető. A szénhidrátok butil-acetonos fermentálását néhány év óta gyárilag nagyban 10 végzik. Ezen eljárásnál keményítő- vagy cukorjellegű szénhidrátokból steril cefrét készítettek és a meleg cefrét butil-acetonos baktériumok kultúrájával beoltották, mire körülbelül 36° C hőmérsékleten 15 fermentálás következett he. Ez a legkedvezőbb fermentálási hőmérséklet, melyet a baktériumok külső hő alkalmazása nélkül tartanak fenn. 8% koncentrációjú steril gabonacefre 20 alkalmazása esetében a normális fermentálás 36—72 óra alatt be van fejezve és az oldószerekben való termelési hányad körülbelül a száraz gabona súlyának 25%-át teszi. Az oldószerekben való ter-25 uielési hányad alatt a butilalkohol, aceton és etilalkohol összes kapott mennyiségét értik. A fermentált cefrét ezután szokásos módon desztillálják, oly óéiból, hogy a vizes oldatban jelenlevő oldószereket eltá-30 volítsák. Butil-acetonos baktériumok a természetben fordulnak elő és azok elszigetelése és tisztítása Weizmann eljárása szerint (1,315.585 számú amerikai szabada-35 lom) végezhető. A butil-acetonos baktériumot az irodalomban különböző elnevezés alatt ismerik, nevezetesen: Bacillus, granulobacter, pectinovorum, Bacillus amylobacter, Clostridium butyricum, Bacillus butyricus, Bacillus butyl-aeeticum, 40 Bacillus aceto-butylicum, Clostridium aceto-butylicum, stb. A kulturák készítésénél használt eljárásokból és a kezelésből csekély eltérések származnak, de az összes fajoknak bizonyos megkülönböztető 45 jellemzőik vannak. A butil-acetonos baktériumot főként az a tulajdonsága jellemzi, hogy szénhidrátokból oldószerek keverékét képes előállítani, mely keverék körülbelül 2 rész bu- 50 til-alkoholból, körülbelül 1 rész acetonból és rendszerint csekély mennyiségű etilalkoholból áll. Fermentálás közben hidrogén és széndioxid keverékét szokás bevezetni. A fermentálás első fokozatában 55 a cefre aciditása rohamosan növekszik 10 cm3

, cefrénként körülbelül 4—6 cm3

, 10/n. nátriumhidroxid csúcsértékig. Ezt követőleg a fermentálás folyamán a cefre aciditása csökken és fermentálás befejez- 60 tével rendes körülmények között körülbelül 2—3 cm3

. A butil-aoetonos baktérium továbbá azzal a képességgel rendelkezik, hogy a keményítőre közvetlenül hat és nem szükséges a keményítőt előze- 65 tesen cukorrá átalakítani. A baktérium anaeroba, de rendszerint gyakorlatilag aerobos feltételek között alkalmazzák. Fiatal növényi sejtek jóddal sárga szineződést adnak, de később, 70 amikor az elválasztás közeledik, a sejtek clostridialis alakot vesznek fel, amikor is granulóz jelenléte folytán jóddal kék vagy ibolyaszínű szineződést adnak. Fiatal növényi sejtek 9—18 peritrichá- 75 lis flagellával aktívan motilisak. Kezdet-