96071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butil-acetonos fermentálásra

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96071. SZÁM. — IY/b. (Ve/l.) OSZTÁLY. Eljárás butil-acetonos fermentálásra. Commercial Solvents Corporation cégTerre Hanté (É. A. E. Á.) mint Dávid, A. Leg-g- Terre Haut-i lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1927. évi május hó 13-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1926. évi október hó 1-je. A találmány butil-acetonos fermentáló eljárásra vonatkozik és főcélja olyan megbízható eljárás létesítése1 , mellyel a butil-acetonos fermentálás úgy vezethető, 5 hogy még kedvezőtlen fermentálási felté­telek mellett is jó termelési hányad le­gyen elérhető. A szénhidrátok butil-acetonos fermen­tálását néhány év óta gyárilag nagyban 10 végzik. Ezen eljárásnál keményítő- vagy cukorjellegű szénhidrátokból steril cefrét készítettek és a meleg cefrét butil-ace­tonos baktériumok kultúrájával beoltot­ták, mire körülbelül 36° C hőmérsékleten 15 fermentálás következett he. Ez a legked­vezőbb fermentálási hőmérséklet, melyet a baktériumok külső hő alkalmazása nél­kül tartanak fenn. 8% koncentrációjú steril gabonacefre 20 alkalmazása esetében a normális fermen­tálás 36—72 óra alatt be van fejezve és az oldószerekben való termelési hányad körülbelül a száraz gabona súlyának 25%-át teszi. Az oldószerekben való ter-25 uielési hányad alatt a butilalkohol, aceton és etilalkohol összes kapott mennyiségét értik. A fermentált cefrét ezután szokásos módon desztillálják, oly óéiból, hogy a vi­zes oldatban jelenlevő oldószereket eltá-30 volítsák. Butil-acetonos baktériumok a termé­szetben fordulnak elő és azok elszigete­lése és tisztítása Weizmann eljárása sze­rint (1,315.585 számú amerikai szabada-35 lom) végezhető. A butil-acetonos bakté­riumot az irodalomban különböző elneve­zés alatt ismerik, nevezetesen: Bacillus, granulobacter, pectinovorum, Bacillus amylobacter, Clostridium butyricum, Ba­cillus butyricus, Bacillus butyl-aeeticum, 40 Bacillus aceto-butylicum, Clostridium aceto-butylicum, stb. A kulturák készíté­sénél használt eljárásokból és a kezelés­ből csekély eltérések származnak, de az összes fajoknak bizonyos megkülönböztető 45 jellemzőik vannak. A butil-acetonos baktériumot főként az a tulajdonsága jellemzi, hogy szénhidrá­tokból oldószerek keverékét képes előállí­tani, mely keverék körülbelül 2 rész bu- 50 til-alkoholból, körülbelül 1 rész acetonból és rendszerint csekély mennyiségű etil­alkoholból áll. Fermentálás közben hid­rogén és széndioxid keverékét szokás be­vezetni. A fermentálás első fokozatában 55 a cefre aciditása rohamosan növekszik 10 cm3 , cefrénként körülbelül 4—6 cm3 , 10/n. nátriumhidroxid csúcsértékig. Ezt követőleg a fermentálás folyamán a cefre aciditása csökken és fermentálás befejez- 60 tével rendes körülmények között körül­belül 2—3 cm3 . A butil-aoetonos bakté­rium továbbá azzal a képességgel rendel­kezik, hogy a keményítőre közvetlenül hat és nem szükséges a keményítőt előze- 65 tesen cukorrá átalakítani. A baktérium anaeroba, de rendszerint gyakorlatilag aerobos feltételek között alkalmazzák. Fiatal növényi sejtek jód­dal sárga szineződést adnak, de később, 70 amikor az elválasztás közeledik, a sejtek clostridialis alakot vesznek fel, amikor is granulóz jelenléte folytán jóddal kék vagy ibolyaszínű szineződést adnak. Fiatal növényi sejtek 9—18 peritrichá- 75 lis flagellával aktívan motilisak. Kezdet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom