96061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáz- vagy gáz-gőzelegyeknek felbontására a folyékony-oldat állapoton való átmenetük alkalmával

- 2 — kolt az a feltevés, hogy egy oldott gázelegynek az oldatból való kiűzése alkalmával a kiűzött gázok az oldhatóbb komponensben szegényebbek lesznek, 5 mint az oldatban lévő elegy, úgyhogy az oldott alkatrészeknek fokozatos kiűzésekor végül olyan ponthoz kell jutnunk, amelynél a folyadékban már csak az oldható alkatrész van jelen, még pedig ezen 10 alkatrész eredetileg oldva volt mennyiségének egy része. Valamely gázelegy oldásakor és az oldott elegy újbóli kiűzésekor a százalékos összetételben fellépő változások tehát lé-15 nyegileg megegyeznek azon változ;'!sokkul, melyeket valamely gáz- vagy gázgőzelegy a kondenzálás és ezután a kondenzátum újabbi elpárologtat cisci alkalmával összetétel szempontjából szenved. 20 A találmány ebből azon gyakorlati következtetést értékesíti, hogy valamely gáz- vagy gázgőzelegy teljes felbontását a részleges oldásnak és az oldott gázok kiűzésének többszöri megismétlése nél-25 kiil is el kell érni tudni, ha a folyékony-oldott állapoton való átmenete alsénél éppen úgy járunk el, mint egy folyékony, ill. folyósított ilyen elegy rektilikáló feldolgozása alkalmával. Ilyenkor 30 tudvalevőleg a részleges kondenzáJásnak és desztillálásnak a tökéletes felbontáshoz szükséges többszörös megismétlése az ű. n. rektifikáló kolonnák alkalmazása révén egyetlen összefüggő folyamattá van 35 összekapcsolva. Ennek megfelelően valamely gáz- vagy gázgőzeleg'ynek a folyékony-oldott állapoton való átmenete alkalmával való felbontásánál úgy járunk el, hogy az elegyet előbb általában maga-40 sabb nyomásra sűrítjük és vízzel hűtjük. Ezután az elegyet az 1. ábrabeli készülék (1) vezetékén át az abszorbeáló (A) kolonna alsó részébe vezetjük, amelyben a felülről kellő mennyiségben a lefolyó ab-45 szorbeáló folyadékon keresztül felemelkedik s eközben annak teljesen átadja az oldhatóbb alkatrészt, pl. az előbb említett példa esetén a szénsavat, még pedig a gázelegy sűrítési fokának megfelelő kon-50 centrációval. A szénsavtól elkülöní tendő nitrogénnek kisebb oldhatósága szerinti kisebb részét a folyadék elnyeli, míg a többi, nem oldott nitrogén a folyadék fölött lép ki és a (2) vezetéken át 55 távozik. Az elnyeletés közben fellépő meleget a kolonna köpenyén átvezetett hűtőközeg (víz) viszi el. Az (A) kolonna alsó részéből a szénsavval és kevés nitrogénnel telített abszorbeáló folyadék az alsó (B) kolonnarészbe 60 lép át s abban lefelé haladva, fokozatosan oly hőmérsékig melegszik, amelynél az eközben fellépő rektifikáló hatás folytán a benne oldva volt nitrogén újból teljesen kiűzetik, úgyhogy a folyadék 65 ekkor már csak szénsavat fog tartalmazni. A nitrogénnel együtt természetesen a szénsav egy része is kiszabadul, ezt azonban a gázok felfelé haladásakor a felső, hidegebb folyadékrétegek újból el- 70 nyelik, úgyhogy az újból kiűzött nitrogén végül tisztán egyesül az (A) kolonnában lévő folyadékoszlop fölött a folyadékban már eredetileg nemoldódott nitrogénnel és ezzel együtt távozik a (2) ve- 75 zetéken át. A (B) kolonna alsó részéből az abszorbeáló folyadékot a benne oldott tiszta szénsavval a (3) vezetéken át a (W) hőcserélőhöz s onnan a (4) vezetéken át a 80 (C) kiűző felső részébe vezetjük; a kiűzőben lesüllyedő folyadékot fokozatosan forrpontjáig hevítjük fel, úgyhogy a benne oldott szénsavat tökéletesen kiűzzük. Természetes, hogy a kiűző alsó, me- 85 leg részéből felemelkedő szénsav a folyadék gőzének tetemes mennyiségeit ragadja magával, ezek azonban a magasabb, hidegebb folyadékrétegekben nagyrészt lijból kondenzálódnak s az eközben 90 felszabaduló meleget e hidegebb folyadéknak adják át. Ennek folytán e folyadék a kiűző alja felé való haladása közben már annyira előmelegszik, hogy az oldott szénsav túlnyomó része már felsza- 95 hadul, mielőtt még a folyadék a kiűző alsó részébe érne. Az itt kiűzött szénsavat az (5) vezeték viszi el, míg a forró, abszorbeáló folyadék a (6) vezetéken át a (W) hőcserélőbe, íoo majd a (7) vezetéken át a (D) vízhűtőbe s innen a (8) vezetéken át a szivattyúhoz jut, mely azután a (9) vezetéken át az (A) kolonna felső részébe viszi vissza újabbi körfolyamatra. 105 Miként folyadékelegyeknél, úgy gázelegyeknél is előfordulhat az a gyakorlati eset, hogy kettőnél több komponensre, ill. komponenscsoportra (frakcióra) bontandó; ez esetben úgy járunk el, hogy 110 megfelelő szánni (C, D) stb. kiűzőt (2. ábra) alkalmazunk egymás mögött s ezekben űzzük ki a folyadékban oldott egyes pomponenseket, ill. komponenscsoportokat szakaszosan megfelően magasra nö- 115 vekedő hőmérsékhatárok között s az egyes frakciókat, ill. komponenseket elkülönítve vezetjük ki.