96061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáz- vagy gáz-gőzelegyeknek felbontására a folyékony-oldat állapoton való átmenetük alkalmával
Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96061. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gáz- vagy gázgőz-elegyeknek felbontására a folyékony-oldatállapoton való átmenetük alkalmával. Blau Hermáim vegyész München. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi október hó 5-ike. Tudvalevő, hogy ha valamely gázelegyet a teljes oldásához elégtelen mennyiségű folyadékkal kezelünk, a folyadék az oldhatóbb komponenst nagyobb százalék-5 arányban fogja felvenni, mint amekkorában az az eredeti gázelegyben volt. Ha a gázelegynek az oldó folyadékhoz való arányát úgy választjuk meg, mint (l):(cl), amelyben (cl) a gázelegyet al-10 kotó két komponens közül az oldhatóbbnak az abszorpció koeficiensét jelenti s a gázelegyet elnyelető kolonnában állandó viszonyban vezetjük alulról felfelé a felülről lefelé áramló folyadékon keresztül, 15 akkor a folyadék a gázelegy oldhatóbb komponensét egészen, a kevésbbé oldhatóból pedig megfelelően kisebb mennyiséget fog elnyelni, míg a kevésbbé oldható gáz el nem nyelt része tiszta gáz alakjá-20 ban fog távozni. Ezen folyamat 15 vol. százalék szénsavból és 85 vol. százalék nitrogénből álló elegynek körülbelül 20 fok hőfokú vízzel mint abszorbeáló folyadékkal való keze-25 lésekor számszerűleg következőképen megy végbe: Elegy- Partial- Absorptió- Absorbeált y , 0 , komp. nyomás koeff. térfogat C02 0-15 . 0-88 = 0-1320 90-66 N„ 0-85 . 0-016 = 0-0136 9*34 oldatban 0-1456 1o n .nn 1 00 oldatlan Q'7344 N 2 100 00 A víznek az elegyhez való 1 : 0.8800 tfgt. viszonya Amint tehát ez a példa mutatja, ilyen 80 módon 15 vol. százalék szénsavat és 85 vol. százalék nitrogént tartalmazó elegyből az utóbbit nagyrészt tisztán lehet kiválasztani s az eredeti elegyben csak 15% -kai jelen volt szénsavat körülbelül 90%-ig lehet dúsítani. Ha már most ezen 35 magasszázalékú szónsavat a vízből kiűzzük és Mailet ajántata szerint a kiűzött gázelegyet ugyanígy kezeljük tovább, amennyiben kisebb térfogatának megfelelően kisebb mennyiségű abszorbeáló 40 folyadékkal kezeljük tovább, úgy a számítás szerint a szénsav már 99 vol. százalékon túl lenne dúsítható s a nitrogénnek gyakorlatilag teljes mennyisége lenne elkülöníthető. Az összes ismert ilyen el- 45 járások hatásfokának ismeretes tökéletlensége folytán azonban a gyakorlatban ezt a kezelésmódot többszörösen kellene ismételni, ha a gázok fentjelzett tökéletes elválasztására törekszünk. Ezáltal 50 azonban úgy az elbontási művelet, mint a foganatosítására szolgáló berendezés körülményessé és bonyolulttá válna s ez képezi az okát annak, hogy gázelegyeknek abszorbeáló folyadék segélyével való 55 elbontása a gyakorlatban csak akkor eszközöltetik, ha a gázelegyben lévő és elkülönítendő alkatrészek oldhatóságai között akkora a különbség, hogy már a gáznak az abszorbeáló folyadékkal való egy- 60 szeri és egyszerű mosása révén lehet kielégítő eredményt kapni, mint pl. permanens és hidrátképző gázok elegye esetén. Amint már most az abszorbciós folyamatokra irányadó fizikai törvényszerű- 65 ségek indokolják azt, hogy különböző oldhatóságú gázok elegyének részleges oldásakor az oldatban az oldhatóbb alkatrész nagyobb százalékarányban lesz jelen, mint az eredeti elegyben, épp oly indo- 70
