96039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőenergiának mozgási energiává való átalakítására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI Jm3fl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96039. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Eljárás hőenergiának mozgási energiává való átalakítására. Szőcs Jenő okleveles gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 18-ika. Hőenergiának mozgási energiává való átalakítására a gyakorlatban eddig alkalmazott eljárásoknak, az egy rakétát kivéve, mely azonban nem szolgált gépek 5 hajtására vagy közlekedési eszközök mozgatására, jellemzője volt a forgó mozgás. Még közlekedési eszközöknél is, hol a cél egyirányú mozgás volt, kénytelenek voltak előbb forgó mozgást előállí-10 tani s ezt aztán szárazföldön járókerekekkel, vizi vagy légi járműveknél lapátkerekek, illetve hajtócsavarok útján átváltoztatni haladó mozgássá. E gépek és berendezések jellemzője 15 volt még, hogy a hőenergiát felvevő közeg az eljárásnál elhasználódott, amenynyiben a munkavégzés közben vagy ez után a közeg elhagyta a szerkezetet és magával vitte a hőenergiának egy bizo-20 nyos részét. Ennek a hőenergiának megmentésére később különféle mellékel járásokat alkalmaztak ugyan, de azok nem képezték a főeljárásnak elválaszthatatlan részét; ilyenek a kondenzátorok, kipuf-25 fogó gázokkal fűtött kazánok stb. Jelen találmány tárgyát képező eljárásnál minden alternatív mozgás vagy kerékáttétel nélkül, a hőenergiát felvevő közegnek egyirányú, illetve visszatérő 30 áramló mozgásából eredő úgynevezett reakció, illetve akcióerő közvetlenül érvényesül mint az egyenesvonalú haladó főmozgás előidézője. Ezenkívül jellemzője ezen eljárásnak, 35 hogy a hőenergiát felvevő közeg sohasem lép ki abból az edényből, illetve edényrendszerből, melyben állandó körfolyamatát végzi azáltal, hogy elpárolog, átáramlik, lehűl, illetve lecsapódik, aztán ismét elpárolog stb. 40 Ezen eljárásnak gyakorlati kivitele s a szerkezeti részletek elrendezése sokféle lehet. Az 1. számú ábra vázlatosan egyik kiviteli elrendezését mutatja a találmányi eljá- 45 rásnak, melyen (E) az előmelegítő, (F) a tulajdonképeni fűtőfelület, melyen át a közeg felveszi a hőenergiát, innen (G) vezetéken át megy a felmelegedett közeg a (H) nyíláshoz, melyen át beáramlik a 50 (K) térbe s ott lehűl és innen (S) szivatytyú nyomja vissza az előmelegítőbe, hogy a folyamat elülről kezdődjön. (T) a tüzelőanyagot jelöli. A (H) nyíláson átáramló közeg (R) irányú reakcióerőt 55 eredményez. Ha az (E) edényben a 2. számú ábra szerint visszatérítjük az áramló közeget, akkor az eredő erő ellenkező irányú lesz és akcióerőnek nevezhető, mely az ábrán (P)-vel van jelölve. 60 Szabadalmi igények: 1. Eljárás hőenergiának mozgási energiává való átalakítására, jellemezve azáltal, hogy a hőenergiát felvevő közegnek nyíláson való átáramlásából 65 származó reakció, illetve akcióerőt közvetlenül használjuk fel egyenesirányú mozgás előidézésére. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás, jellemezve azáltal, hogy a hőenergiát fel- 70 vevő közeg zárt edényrendszerben mozog s abból sem a munka elvégzése végett, sem az után nem lép ki. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.