96033. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különböző szabályozható nyomású nyomógázoknak folyós halmazállapotukból való előállítására

— 3 -dig, hogy a szállítóedényt egyidejűleg el­gőzölgési edény gyanánt is használhatjuk. A folyadékot abban az esetben a szállító edényből a tulajdonképeni nyomóedénybe 5 kellene áttölteni. Minthogy azonban a telep cseppfolyós oxigén előállítására, a magas költségek miatt, nem helyezhető el mindig a kikötő közelében és a cseppfolyós gázt ennélfogva 10 hosszabb úton kellene szállítani, célszerű lenne a szállítóedényt, súlyának csökken­tése végett vékonyfalúan kiképezni és a nyomógázokat a fogyasztás helyén külön­leges, erősfalú nyomóedénybe vezetni. 15 Ezért szükséges, hogy a nyomóedényt a találmány szerint betéttel lássuk el. Nem szigetelt magasnyomású acélpalac­kok részére már ajánlották ugyan ily be­tét használatát, azonban csak oly célból, 20 hogy az érzékeny acélanyagot gyorsan ter­jedő és ártalmas hideg ellen védjük. A találmány szerint azonban a betétnek egészen más célja van. A nyomógázoknak folyadékból, a fogyasztási helyen való fej-25 lesztése ugyanis a folyadékbeömlés lezá­rása után, a még nem erősen lehűtött nyomóedényfal és szigetelőanyag fűtőhaíá­sának következtében önműködő szabályo­zással eszközöltetik, úgyhogy igen gyors 80 nyamógázelőállítás biztosítva van. Amíg tehát előző esetben a nyomóedényt erős hideg hatása ellen állandóan kell védeni, addig jelen esetben a nyomóedény, a tartalom elpárolgása szempontjából 35 eleinte kikapcsoltatik, hogy azután az üzemi idő tartama alatt hideg maradhas­son, feltételezve, hogy oly anyagot válasz­tunk, mety legalacsonyabb hőmérsékletnél sem válik merevvé és nem repedezik meg. 40 Szállítás céljából tehát könnyű edénye­ket, gőzfejlesztésre pedig igen nehéz, erős­falú edényeket választhatunk, úgyhogy a fogyasztás helyén eszközölt áttöltés elle­nére lényeges veszteségünk nincsen. 45 Esetleges veszteségek úgy háríthatók el, hogy nyomógázok felhasználásával abban a helyzetben vagyunk, alacsony nyomás alatt álló gázt középnyomásúvá átalakí­tani. 50 Ezen eljárás alkalmazásának lehetősége csak azon alapszik, hogy csak kis tömegű, nyomás alatt nem álló gázokat, mint ami­lyenek igen erősfalú tartályok közvetlen lehűlése alkalmával keletkeznek, alakítunk 55 át nyomógázzá. A 3. és 4. ábra grafikus ábrái a nyomó­edényfal és köpeny közötti szigetelőtér hő­fokainak elosztását tüntetik fel. Az ábrán fel van tüntetve, mely alapelvek szerint helyeztetik a csőkígyó az edény köré, hogy 60 a szükséges eredményt úgy a használat idején, mint az üzemi szünetek alatt fel­tüntesse. A 3. ábrából látható, hogy a hő­mérséklet kifelé egész 15 fokig állandó fűtőhatás mellett növekedik, ellenben az 65 edényfal mentén a feltüntetett módon a legmélyebb fokú hideg az oxigén forr­pontjáig ér. Ezt az üzemszünet alatti álla­potot tünteti fel a töltéstől kezdve egé­szen a tehetetlenségi állapotig. 70 A 4. ábrán a rajz a használati idő alatti képet tünteti fel, ahol állandóan új elgázo­sítás által a kígyócsőben a viszonyok az abban említett irányban lényegesen vál­toznak. 75 Szabadalmi igények: 1. Nyomóedény, melyben különböző, sza­bályozható nyomású nyomógázok csepp­folyós halmazállapotukból időszakos elgőzölögtetés által előállítandók, jellé- 80 mezve azáltal, hogy a nyomóedény a cseppfolyós gáz felvétele céljából egy­részt vékonyfalú betéttel van ellátva, másrészt egy térbeli spirálisban az edényt körülvevő szigetelőanyagon belül 85 elhelyezett, a folyadékba torkoló cső­vel van körülvéve, mely olykép van ve­zetve, hogy a spirális minden pontja részére, környezetének és az edényfal­nak hőmérsékletkülönbségének viszonya 80 e pontból kiindulva, a spirális elejéig terjedő hosszban állandó, mimellett az elgázosítást a fogyasztás folyamata alatt előre meghatározott üzemnyomásra nö­veljük, üzemszünetekben pedig a nyomó­edényben keletkező gőzöket külön tar- 95 tányokban magasabb nyomás mellett veszteségmentesen tároljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy úgy a betét, valamint a nyomó- 100 edény oly anyagokból, pl. szénben sze­gény vasból, rozsdamentes acélból vagy alumíniumból stb. van előállítva, me­lyeknek kiterjedése a legalacsonyabb fokú hidegnél sem változik lényegesen. 105 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyomóedény valamely, pl. belse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom