96032. lajstromszámú szabadalom • Üreges villamos vezető
Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96032. szám. •—• "VII/ü. osztály. Üreges villamos vezeték Magyar Siemens-Sclrackert-Míívek Vili. li.-T. Budapest. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 4-ike. A villamos energia vezetésére mind a szabadvezetéken, mind pedig kábelekben nagy feszültségek esetén oly üreges vezetőket alkalmaztak, amelyeknél egy tám-i vagy tartószerv körül egy vagy több réteg vezetékdrót volt sodorva. Tartószerv gyanánt két kiviteli alak jön tekintetbe. Az egyik egy drótspirális, kör- vagy profilos keresztmetszetű drótból, a másik, a hossz-1 tengelye körül csavart, adott esetben hullámosított tetszőleges keresztmetszetű lapos fémszalagból áll. Mindkettőnek az a célja, hogy a vezetékdrótnak a húzó- és nyomófeszültségek általi összenyomását megakadályozza. Míg ezt a körülményt a második kiviteli alak, az ú. n. szalagcsiga, a keresztmetszet előnyös kihasználása által, aránylag csekély anyaggal, tehát kis súly mellett, nagy mértékben kielégíti, a drótspirális alkalmazásakor elegendő nagyságú nyomószilárdság elérésére, sok anyagot kell felhasználni, amely nagyrészt a vezeték holtsúlyát képezi. Azonban még ebben az esetben is meg van a drótspirálisos vezetékeknek az a hibájuk, hogy hosszirányban nincs kellő húzási szilárdságuk, hanem a gyártásnál és elfektetésnél fellépő nagy húzóerők folytán megnyúlnak, úgyhogy átmérőjük csökken és a vezetődrótok támaszukat elvesztik. Azonkívül a Vezetőnek görgőkön való lehúzásakor a nyomás folytán a drótspirális könnyen átbillenik. A szalagcsiga ezzel szemben, bár nagy húzási és nyomási ellenállóképességgel bír, ellenben még a szalag hullámosításával sem állítható elő oly kis menetmagassággal, mint a drótspirális, minthogy a drót tetszőleges menetmagasságú spirálissá csavarható, mivel szemben természetesen a spirális annál könvnyebben húzható szét, minél kisebb a menetmagassága. A találmány tárgya oly hordozó szerv, amelynek nagy a húzó- és nyomószilárdsága, a vezetékdrótokat pedig sok ponton fö jól megtámasztja. A találmány szerint ezt a célt úgy érjük el, hogy a szalagcsiga szalagjaiban kimetszéseket alkalmazunk, amelyekbe egy drótspirálist fektetünk. A szalagcsigának főleg az a feladata, hogy a 50 drótspirális sablonjaként, annak tartására szolgáljon, vagyis hogy azt széthúzással szemben, valamint átbillenés ellen védje. A szalagcsigát tehát vékony szalagból készíthetjük, úgyszintén a drótspirális drótja 55 is kis átmérőjű lehet, minthogy húzóerők felvételére, nem szolgál. Eszerint tehát a hordozószerv oly összsúlya adódik ki, amely alig nagyobb, mint a szalag-ssiga vagy a drótspirális súlya külön-külön, ha 60 azokat egyedül kellene alkalmaznunk. Azonban erősebb szalag alkalmazásával adott esetben megfelelő keresztmetszettel a szalagcsigát is használhatjuk tartásra, úgyhogy a drótspirálist a nyomás felvéte- 65 lében támogatja, amiáltal a vezetékdrótok támpontjainak számát lényegesen növeltük. Lehetséges továbbá a szalagcsigát, méreteinek kellő megszabása által, mint főhordozószervet kiképezni és a kisebb 70 menetmagasságú drótspirálist csupán mint áthidalási szervet a szalagcsiga támfelületei között alkalmazni. Ily módon tehát tetszésszerint kombinált hordozó szervekkel húzásnak és nyomásnak jól ellent- 75 álló, a legkülönfélébb üzemi viszonyoknál jól alkalmazható üreges vezetőt kapunk, anélkül, hogy túlságos nagy súlyokkal kellene dolgoznunk. A drótspirális és a szalagcsiga készül- 80
