96031. lajstromszámú szabadalom • Rúgóelrendezés tolóablakok és ehhez hasonlók számára
Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96031. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Rúgóelrendezés tolóablakok és ehhez hasonlók számára. Ring-felder G. m. b. H. cég- Uerding-en a/ltheiii. A bejelentés napja 1927. évi október hó 18-ika. A bejelentés tárgya új rúgóelrendezésre vonatkozik, amellyel süllyeszthető tolóablakok vagy egyéb változó magasságú, helyzetű tárgyak egyensúlyban 5 tarthatók. A rajzon a találmánynak egyik példaképeni kiviteli alakja, vasúti kocsiablakok esetére, van feltüntetve. Az 1. ábra a zárt ablaknak nézete, a 10 2. ábra ahhoz tartozó függélyes keresztmetszet, a 3. ábra a nyitott ablaknak nézete, a 4. ábra az új rúgóelrendezésnek vázlata, míg az 15 5. és 6. ábrák két további kiviteli alaknak vázlatát szemléltetik. Az (1) rúgók terheletlen állapotban, körív alakjában vannak meghajlítva. E rúgók felső végükkel az ablakkeret (2) :0 vezetőfalaihoz vannak erősítve, amelyele között a (3) ablak vezetve van. Ennek következtében e rúgók az ablaknak zárt, megemelt helyzetében az 1. ábrán látható I-helyzetet foglalják el. A (3) ablak alsó 5 keretoldalán az (5) görgőket hordó (4) görgőtartók vannak elrendezve, amelyek az (1) rúgóknak támaszkodva, azokat a II-helyzetbe szétfeszítik, míg eltávolított ablak esetén a rúgók az I-helyzetet fog) lalják el. Az ablak behelyezése után tehát a rúgóknak az (5) görgők alatti része eredeti alakját megtartja, míg e rúgóknak a görgők felett lévő része annyira deforináltatik, hogy közvetlenül a rúgónak > felső megerősítési helye alatt a rúgó kiegyenesedik, míg az (5) görgőnek támadási pontjában a rúgónak még bizonyos görbülete megmarad, amelynek révén a rúgó a görgőre ferdén felfelé irányuló nyomást fejt ki, amelynek függélyes 40 komponense az ablak súlyával egyensúlyt tart. Ha az ablakot és vele együtt a görgőt lesüllyesztjük, úgy a rúgónak rugalmasan igénybe vett része azonos mértékben megnövekedik és a vezetőfalhoz ru- 45 galmasan hozzásimul (4. ábra), míg a görgőnek forgáspontjában a rúgó mindig ugyanazon hajlással bír és ilykép az ablak minden helyzetében arra azonos emelőhatást fejt ki. Jellemző tulajdon- 50 sága a találmány szerinti rúgónak, hogy azon energia, melyet az ablaknak süllyeszr tése közben a rúgónak átadunk, nem a teljes rúgóra vittetik át, hanem hogy a rúgónak minden egyes részecskéje, mi- 55 helyt azon a görgő túlhaladt, csakis addig vétetik hajlításra fokozatosan igénybe, amíg kiegyenesedve a vezetőfalhoz simul, amely helyzetben igénybevételének legnagyobb mértékét éri el. A legmélyebb 60 ablakállásban (3. ábra) a rúgó legalsó részéig van kiegyenesítve és ilykép a sülylyedő ablak számára a teret fokozatosan szabaddá tette. Az újfajta rúgóelrendezés egyéb fajta 65 súlyoknak hordása céljából, az 5. ábrán látható kiviteli alakban is alkalmazható, amelynél az eredeti ívalakú rúgóalak ugyancsak egyenesvonalú alakba vittetik át, azáltal, hogy a két (1) rúgó egy- 70 másnak támaszkodik. Hasonló hatás, 6. ábrán látható módon, azáltal is elérhető, hogy valamely eredetileg egyenes vagy ívalakú (1) rúgót (6) görgő vagy görgőrész mentén lefejtsünk, 75 mikoris a rúgó a görgőre állandó nagyságú forgatónyomatékot fejt ki.