96023. lajstromszámú szabadalom • Kötőtégla

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI S^HJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96023. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Kötőtégla. Leipziger Alfréd igazg-ató Boroszló. A bejelentés napja 1927. évi október hó 22-dke. A találmány tárgya szabványtéglákból készült kettős, vagy üreges falakhoz való kötőtégla, amelynek befalazásánál a falak külső felületeitől bizonyos távol-5 ságnyira fekvő kötőtéglafejek, anyag tekintetében a többi falitéglához alkalmazott külön téglákkal burkoltainak, hogy ezáltal egyenletes és főként a vakolásnál mindenütt egyenlően viselkedő falfelületű teket állítsunk elő. Ismeretes olyan Z-alakú tégla, amely két közönséges, hosszának egy részében, egymásai olyképen összekötött téglából áll, hogy a kettős tégla középrészének vast5 tagsága egyenlő két egyes kő vastagságával, hozzáadva a vakolathézag szélességét. Ez a fajta tégla csak tömör falakhoz van szánva és burkolt fejekkel bíró kötőtégla gyanánt nem alkalmazható, minthogy a 20 fejrészeknek a héjfalakban való teljes beágyazása vagy lehorgonyzása nem érhető el. A találmány szerinti tégla sajátossága abban áll, hogy annak alapfelülete két 25 derékszögű tégla alapfelületeinek diagonális irányban való részleges egymásbatolása által keletkezik. Ilykép Z-szerű tégla keletkezik, amelynek azonban nincsen függélyes összekötő gerincrésze, ha-30 nem a két egymásbatolt vízszintes Z-szárból áll. Ennek a kiképzésnek előnyei, hogy oldalfelületeinek azon részének kivételével, amely a két héjfal egymástól való távol-85 ságának megfelel, egész felülete falazattal van körülvéve és ezáltal rendkívül erősen van bekötve. Ilykép a falban merőleges irányban felmenő, erős oszlopok keletkeznek. mimellett ezek és a héjfalak között nem maradnak hézagok, úgyhogy 40 a héjak rendkívül erősen össaekapcsoltatnak és igen szilárd és hordképes fal keletkezik. Ezek az oszlopok ismert módon vasbetétekkel vértezhetők és még jobban megerősíthetők. 45 A mellékelt rajz 1. ábráján a tégla a 3. ábrabeli A—A vonal szerinti vízszintes metszetben, a két héj fal közé befalazva, látható. A 2. ábra a tégla alaprajzát tünteti fel. 50 míg a 3. ábra ezen kötőtéglával készült fal homloknézetét mutatja. A szabványtéglák, amelyekből a fal készül, (a)-val, a kötőtégla pedig (b)-vel van 55 megjelölve, (e) és (f) jelöli azon derék szögű téglaalakokat, amelyeknek diagonális eltolása által képzelhető el a kötőtégla keletkezése. Amint az 1. ábrából kitűnik, a kötő 60 tégla oldalfelületei, azon csekély rész kivételével, amely a két héjfal távolságának megfelel, teljesen be van ágyazva a falazatba. Szabadalmi igény: 65 Kötőtégla, szabványtéglákból készült kettős falakhoz, amely úgy van beágyazva a falba, hogy a külső falfelületektől bizonyos távolságnyira fekvő téglafejek külön téglákkal vannak 70 burkolva és amelyre jellemző, hogy a tégla alapfelülete két derékszögű tégla alap felületeinek diagonális irányban való részleges egymásbatolása által keletkezik. 75 1 rajzlap melléklettel. I'allas nyomda, Budapest.