96022. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású gűztelep járművek (mozdonyok hajók stb.) számára

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR Ki RÁ LYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96022. szám. — Ve/2, osztát.y. i \ Nagynyomású gőztelep járművek (mozdonyok, hajók stb:) számára. Dr. Löffler István műegyetemi tanár Cliarlotteiibnrg-. A bejelentés napja 1927. évi március hó 16-ika. Üjabb időben arra törekednek, hogy a gőzüzemekben 20 atmoszféra feletti nyo­mású gőzt használjanak. A magas­nyomású gőzt termelő kazánok aránylag 5 csekély víztartalmuk folytán érzékenyek a terhelés ingadozásaival szemben. A kazánüzem rugalmasságának növelése céljából magasnyomású és alacsony­nyomású gőzt termelő berendezéseket egy­.0 mással kombináltak. Ez az eljárás azon­ban igen bonyolult, különösen a külön tüzelések következtében. A találmány oly magasnyomású kazá­nok és gőzgépek üzemvitelére szolgáló el-5 járásra vonatkozik, melynél az említett nehézségek, amelyek különösen a helyü­ket változtató gőztelepeknél jelentkeznek, elkerültetnek. Nedves gőztelepeknél ismeretesek oly '0 eljárások, melyek szerint az összmunka­hatás, amely gőzgépekben (dugattyús gőz­gépekben vagy gőzturbinákban) kerül ki­fejtésre, két főfokozatba van osztva, oly módon, hogy a magasnyomású gőz nyo-5 mását először is az első főfokozatban ki­sebb nyomásra hozzuk, melynél az a má­sodik főfokozat vizének meleget ad át és ezáltal kondenzálódik, mely kondenzátum azután szivattyúk segélyével ismét a 0 magasnyomású kazánba szoríttatik. Az első fokozat gőzének kondenzálási melege a második főfokozat vizét alacsony­nyomású gőzzé alakítja át; ez a gőz alacsonynyomású gőzgépekben a légköri b nyomásig, vagy a kondenzátornyomásig expandál. Ennek az eljárásnak az volt a célja, hogy a magával ragadott víz folyadék­hőjét az üzem számára hasznosítsuk és egyidejűleg a tüzeléssel bíró kazánba 40 tiszta tápvizet vezessünk be. A találmány szerint a hőkicserélő be­rendezés akként van kiképezve, hogy a géptelep terhelésének ingadozásait a magasnyomású kazántól távoitarthatjuk. E célból a hőkicserélő mindkét oldalát nevezetesen a kondenzátoroldalt és az el­gőzösítőoldalt, nagy víztérrel látjuk el, miáltal kettős tárolóhatást érünk el, míg egyidejűleg a magasnyomású kazán szá- 50 mára meleg tápvízkészlethez jutunk. Ez úgy értendő, hogy pl. a tápvíznek hozzáfolyását az alacsonynyomású tároló­térhez fojtjuk, vagy teljesen elzárjuk, minek az alacsonynyomású részben erős 55 gőzfejlődés a következménye, anélkül, hogy a magasnyomású kazán meleg álla­potában bármi is változnék. Az alacsony­nyomású gőz legnagyobb része vagy egész mennyisége ekkor a tároló alacsony- 60 nyomású oldalának forróvízkészletóből keletkezik. Az alaicsonynyomású oldal tárolandó vizét célszerűen a hőkicserélő­felület felett rendezzük el, hegy ez a hő­kicserélő-felület a tároló legkisebb töltése 65 mellett is teljesen hatályos maradjon. A hőkicserélő magasnyomású oldalán a víz­teret célszerűen oly mélyen helyezzük el, hogy annak vízállásingadozásai, melyek a magasnyomású kazán vízállásingadom- 70 sainak felelnek meg, a hatályoj hő­kicserélőfelületet ne befolyásolják. A tárolóhatást azáltal vagyunk képe­sek akárminő üzemi viszonyokhoz hozzá­forimálni, hogy a magas- és alacsony- 75 nyomású gép töltéseinek viszonyát oly módon változtatjuk meg üzemközben, hogy a tárolóban mindkét oldalon a nyo­más tetszés szerint beállítható legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom