96020. lajstromszámú szabadalom • Öntőgép könyvnyomdai célokra
— 2 — keresztezi és azokat a (85) felső rész vagy süveg tartja, mely a (75) vezető tömbbel (88) csavarok segélyével van összekötve. A (85) süveg megfelelő módon van ki-5 vájva arra, hogy lehetővé tegye a (78) és (79) ütközők minden szükséges beállítását; hasonló módon van kiképezve a (72) formalemeztartó (80) hasítéka is. Az ütközőket akként működtetjük, hogy 10 a recézett (86), ill. (86') fejrészeket megfelelően elforgatjuk, amikor is előretolódnak a (83), ill. (83') csavarmenetes hüvelyek, amelyek a (81'), ill. (82') meghosszabbításokhoz szorulnak és ezzel a (78), illetve 15 (79) ütközőket lefelé tolják, miközben ezeknek rézsútos felületei a (75) vezetőtömbben levő megfelelő, rézsútos felületeken csúsznak. Ha a fejrészek egyikét az ellenkező irányban forgatjuk, úgy ez-20 zel a hozzátartozó (87), illetve (87') fejrész felfelé nyomul és vele együtt a (82), illetve (82') rúd is felfelé mozog', amikor is a rúd a hozzátartozó (78), illetve (79) ütközőt a rézsútos felületek mentén fel-25 felé húzza. A csavarmenetes hüvelyeknek a beállított helyzetben való rögzítésére (88') ellencsavaranyákat alkalmazhatunk. A (78), illetve (79) ütköző mozgása a hozzátartozó ütközőn lévő (78'), 30 illetve (79! ) felület megfelelő beállítását idézi elő a (72) formalemeztartó mozgásának irányában és ezzel megszabja a formalemeztartó kitérésének mértékét. Noha az ívben elrendezett (69) és (69') 35 lyukak vagy ezek helyett megfelelő basítékok megszabják a formalemeztartó kilengését, mégis a gépben célszerű a (78) és (79) mikrométerütközőket alkalmazni avégből, hogy a gép gyakorlati működte -40 lésénél szükséges finom beállításokat • könnyen foganatosíthassuk, hogy továbbá a (67) rugótokban meg nem engedhető rúgófészültségét elkerüljünk. A (72) formalemeztartó kilengése egy-45 úttal magának a formalemeznek kilengése is, minthogy az utóbbi a formalemeztartóval össze van kötve és pedig vagy közvetlenül, mint nagy betűnemekhez való (8!)') formalemezek esetén (20. ábra), 50 vagy pedig közvetve, (90) formalemeztoldat segélyével (21. ábra). E toldatrész akkor alkalmazható, ha a formalemez vékony, mely esetben a, formalemezt rövidre szabjuk és T-alakú (89") fejrésszel látjuk 55 el, mely a formalemeztoldat megfelelő alakú (90") végével működik együtt. Merevítés céljából a formalemez vagy annak toldatrésze (90') hosszbordákkal van ellátva, melyek az öntőforma alább leírandó oldalfalában kiképezett megfelelő 60 hornyokban járnak. A í'ormalemez vagy annak toldatrésze a íormalemeztartón a (91) szögalakú toldat és a (92) csavar segélyével van megerősítve, melyek különösen a 10. és 12. ábrákból láthatók. A (91) 65 szögalakú toldaton lévő (91') toldat a formalemeztartó (93) toldatával és a í'ormalemezberi lévő (91") hasítékkal (21. ábra) működik együtt. Az öntőforma alaplemezzel van ellátva, 70 melynek (94) főrésze (12. ábra) a (2) állvány (2') fokán (95) csavarok segélyével van megerősítve és melynek alsó felületén kúpos kivágás van kiképezve a szivattyú szájcsöve számára. E kúpos kivá- 75 gás; valójában, a (2') állványfokban kiképezett, lényegesen nagyobb köralakú (96) kivágás (7,. és 13. ábrák) folytatását képezi. A kúpos kivágás felső végén a köralakú (97) szájesőleimez; van elren- 80 (iezive, mely az alaplemez (94) főrészének felső felületébe van behelyezve, úgyhogy a szájcsőlemez felszíne ugyanolyan magasságban van, mint az alaplemez 194) főrészének felső felülete. A (97) szájcső- 85 lemez, közepén kúpos lyukkal van ellátva, mely a fúvókaszájat alkotja, melyhez a szájcsövet szorítjuk, midőn azt az öntés céljából megemeljük. Az alaplemez (94) főrészén két, aránylag vékony (98) 90 és (99) borítólemez van megerősítve (22. ábra), melyek maguk között helyet hagynak az öntőforma harántirányú (100) elzáró tolattyúja és ennek (101) ütközője számára. A (100) és 101) részek vastag- 95 sága ugyanakkora, mint. a (98) és (99) borítólemezeké. Az utóbbiak tulajdonképpen magának az alaplemeznek részét képezik és csupán célszerűségi okokból, könnyebb előállítás és javítás kedvéért, 100 valamint a, (94) alaplemexnek acé:kemónységű felülettel való ellátása végett vannak külön előállítva és as alaplemezzel összekötve, mely öntöttvasból készülhet. A (101) ütközőrész; akként van elren- 105 dezve, hogy annak belső vége a szájesőnyílás közvetlen szomszédságában van, úgyhogy a szájesövön át betóduló fémárain éppen az. ütközőrész vége előtt halad el. Nagyobb betű»e;meknek való öntő- 110 tormáknál annak a hézagnak, amelyet az iitközőrész, vége hagy meg, nagyobbnak kell lennie, mint kisebb betűnemeknél, miért is ezen ütközőrésznek két különböző helyzetéről gondoskodunk. E helyzeteket 115 a (102) pecek szabja meg, melynek két egymással szembenfekvő ütközőfelülete van, amelyek a pecek tengelyétől külön-