95996. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szabad szemmel nem láthható repülőgépek felkeresésére

— 5 — szomszédos pontalakú (90, 91) furattal van ellátva, melyekre a (71) izzólámpácska izzószálának a (69) gyűjtőlencse által létesített képét beállítjuk. Ezen két (90, 91) 5 világító pont képét a (73) lencse a kis (75, 76) tükrökben való reflexió útján a (92) és (93) pontokban hozza létre. Ezen tükrök mindegyike egy-egy függőleges (94, 95) keretben vízszintes tengely körül lenget-10 hetően van ágyazva, míg a két keret a helytálló (96) keretben van forgathatóan felfüggesztve, úgy azonban, hogy forgástengelyeik közös függőlegesbe essenek. Ügy a két tükör, mint ágyazó kereteik is 15 excentrikus elrendezésű (90) vonóhuzalokkal és átmérőirányban szemben fekvő pontokon támadó (88) ellenrúgókkal vannak ellátva, ligyhogy elektrotechnikai úton úgy a tükröket (függőleges irányú), mint 20 kereteiket (azimutális irányú) rezgésekbe hozhatjuk, mely célból a vonóhuzalok a forgó elektrostatikai vagy elektromágneses (89) relékhez vannak csatlakoztatva. A mikrofonáramok fáziskülönbségének 25 felismerésére szolgáló további tükörelrendezést mutat a 8. ábra. A (71) izzólámpácska egyenesvonalú izzószálainak képét a (69) gyűjtőlencse a (70) diafragmára vetíti. A képet az izzó-80 lámpácska megfelelő elforgatása és távolságbeállítása útján a diafragma függőleges átmérőjében elrendezett négy pontalakú (98, 99, 100, 101) furatra osztjuk el, úgyhogy ezen furatokat a (83) lencse négy 35 függőlegesen egymás alatt fekvő (102,103, 104, 105) világító pont alakjában adjaviszsza. Ezen négy pontkép megjelenési helye előtt négy kis (75, 76, 80, 81) tükör van elrendezve, melyek a közös (79) keretben 40 egy-egy vízszintes tengely körül forgathatóan vannak ágyazva és egymáshoz képest úgy vannak beállítva, hogy a négy világító pont látszólag csak két (106) és (107) pontképet ad. Ezt könnyen elérhet-45 jük azáltal, hogy a (75, 76, 80, 81) tükröket nem rendezzük el közös síkban, hanem azok egymással 180°-tól eltérő szöget zárnak be. A (75) és (76) tükrök hajlásszögének kellő megválasztása által a (98) 50 és (99) pontok képeit a (106) pontban egye, sítjük és a (80) és (81) tükrök kellő beállítása által a (100) és (101) pontok képeit a közös (107) pontba hozhatjuk. Az ezen két pontképből divergálóan kiinduló suga-55 rakat a (108) gyűjtőlencse segélyével újra a (109) és (110) pontokban egyesítjük, de csak miután a függőleges tengely körül elforgatható (111) sokszögű tükörhasáb tükörfelületéről visszaverettek. A leírt módon kapott két pontképet 60 szemlencse (85) látmezőellenzőjén sötét mezőben megfigyelhetjük. Ha már most a (75, 76, 80, 81) tükröket -rezgő mozgásba hozzuk, akkor a tükörhasáb megfelelő beállításánál a sötét me- 65 zőben közös függőlegesben fekvő két világító vonalat látunk, melyek a sokszögű tükörhasábnak gyors forgatásánál világító hullámvonalakká alakulnak át. Az egy-egy akusztikai iránybázis két 70 mikrofonja által adott áramimpulzusok minden fáziskülönbségénél a látmezőben a közös pontképről kapott hullámvonal kettős vonal alakjában jelenik meg; a bázis elforgatásánál a fáziskülönbség módo- 75 sul és ennek következtében a két vonal távolsága megváltozik. Fázisegyenlőség esetében a két vonal egyetlen, megkettőzött fényintenzitású világító hullámvonallá zsugorodik össze. Ezek szerint a 80 szemlencsében általában két egymás felett fekvő kettős hullámvonal látható, melyek a két irány bázisnak megfelelő elforgatásánál egyszerű hullámvonalalakká alakulnak át és ezáltal a mikro- 85 fónáramok fázisegyenlőségét jelzik, úgyhogy a bázissíkra merőleges irány az akusztikai célvonalnak térbeli helyzetét megadja. A (75, 76, 80, 81) tükröket célszerűen a 90 mikrofónáramoknak erősbbített impulzusai útján azáltal hozhatjuk rezgésbe, hogy azokat a jelen esetben is excentrikusan elrendezett (90) vonóhuzalokkal látjuk el, melyek forgó elektromechanikai 95 reléknek rugalmasan felfüggesztett (97) inenesztőihez vannak csatlakoztatva és a szimmetrikusan elrendezett (88)' vonórúgók útján a szükséges iránysíkba állíthatók be. Ezen reléknél mindig arról van 1°° szó, hogy a hozzájuk vezetett Jlram feszültségében beálló ingadozások útján lehetőleg nagy erőket iktassunk ki és lehetőleg kis tömegeket gyorsítsunk, oly célból, hogy a tömegtehetetlenség késlel- 105 tető hatását, mely az ilyen berendezéseknél előforduló frekvenciáknál már igen jelentékeny szerepet játszik, kiküszöböljük. Ezen relék, melyeknek rendszerint achátból (félvezetőből), illetve lágyvasból HO álló, motorosán hajtott hengerük van, úgy működnek, hogy a bevezetett áram feszültségének növekedésénél a rugalmasan a hengerhez szorított (97) menesztők a fokozott elektrostatikai vagy elektro- 115 mágneses hatás folytán a henger forgásirányában tovavitetnek, mindaddig, míg a fokozott kerületi erő a (88) rúgó meg-