95996. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szabad szemmel nem láthható repülőgépek felkeresésére

— 2 — lográfoknak megfelelően elrendezett tükreit hozzák rezgésbe, vagy rendszeresen elhelyezett izzólámpácskákat gyújtanak meg, úgyhogy az akusztikai iránybázisok -5 nak megfelelő helyzetváltoztatása folytán az első esetben az iránybázist képező kétkét mikrofon áramimpulzusai közötti fáziskülönbség eltűnése, a második esetben pedig az izzólámpamezőben központosán 10 elrendezett izzólámpácskának fényintenzitásában fellépő maximum a mindenkori akusztikai célvonal térbeli helyzetét felismerhetővé teszi. A mellékelt rajz a találmány tárgyát 15 képező berendezésnek több példaképen! foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábrán az egyenes vonalú vízszintes repülés mindenkori menetirányszögének és tetőszögének megállapítására, szolgáiéi 20 eljárás elméleti alapja van szemléltetve. A 2. ábrán az ehhez szükséges mechanikai berendezésnek egy foganatosítási alakja oldalnézetben, részben metszetben, a 3. ábrán ugyanez a berendezés előlnézet-25 ben, részben metszetben és a 4. ábrán felülnézetben látható. Az 5. ábrán a mikrofonáramköröknek izzókatódos erősbítő csöveken át oszcillográfhurkokkal, valamint forgó elektromecha-30 nikai relékkel való elektromos kapcsolása van feltüntetve. A 6. ábrán páronként egymás mögött elrendezett oszcillográf tükröknek elrendezését és forgó elektromechanikai relék útján 35 való hajtását, a 7. ábrán pedig páronként egymás mellett elrendezett oszcillográftükröknek elrendezését és elektromechanikai relék útján való hajtását szemléltettük. A 40 8. ábrán a 7. ábrához hasonló berendezés forgó tükörfelületek alkalmazása esetére van bemutatva. A 9. ábrán az akusztikai céliránykereső berendezését hangolható rezonátorcsövek-45 kel ellátott hangtölcsércsoport alkalmazása mellett tüntettük fel. A 10., 11. és 12. ábrán oldalnézetben, elölnézetben és felülnézetben, részben metszetben a 8. ábrán szemléltetett céliránykere-50 sőnek a 2—4. ábrán feltüntetett berendezésnél való elrendezése és a hangtölcsércsoporthoz hasonló módon csoportosított orientáló lámpácskák alkalmazása látható. A 55 13. ábrán bő hangtölcsérbe beépített, hangolható rezonátorcsövekkel felszereli mikrofoncsoporttal ellátott akusztikai céliránykeresőnek berendezése, a 14., 15. és 16. ábrán pedig a háromtengelyes kordánfelfüggesztésű fényszóróberen- 6i dezés oldalnézetben, elölnézetben és felülnézetben, részben metszetben van feltüntetve. Az 1. ábrán (A—B) a repülőgép által egy bizonyos idő alatt leírt vízszintes út. 6i (Al—Bl) ennek a (6) megfigyelőpontnak láthatárában fekvő talppontvonala és ennek következtében (AA1—BB1 = H) a repülési magasság. Az (A—B) röppályán és a (C) megügyelőponton át fektetett 7! sík, melyet az alábbiakban mindig „tetősík"-nak fogunk nevezni, a láthatárral a (d) szöget („tetőszöget") zárja be, míg a síknak a láthatárral való metszésvonala, mely az (Al—Bl) talppontvonal- 71 lal párhuzamos, egy tetszőlegéá (pl. északdéli) irányhoz a (k) menetirányszöggel ha jlik. Ezen két szögnek gyakorlati meghatározása céljából az (A, B, C,) és (Al, Bl, Cl) háromszögeket tetszőleges lépték- 8( ben kisebbítve, mechanikai ábrázolásban képzeljük el, amennyiben a (C) megfigyelőponton átmenő vízszintes sík felett tetszőleges, de állandóan megmaradó magasságban az (a) pontot mechanikailag 8í rögzítjük és az (A—C) célirányba beállítjuk. Ez a beállítás az állandó (h) hosszúságú függőleges (a—al) pálcának önmagával párhuzamos eltolása útján oly módon történik, hogy az (a) pontot 8( az (a—al) pálcának egyidejűleg szimutálisan ós sugárirányban végigmenő eltolása útján állandóan a céliránybaTj tartjuk. Ha már most az azimutálisan elforgatható térkópasztalnak vetítősíkként 9! szolgáló felülete egymástól megfelelően kis távolságú, egymással párhuzamos végbemenő egyeneseknek sorát tartalmazza, akkor mindig sieriilni fog az asztalt úgy elforgatni, hogy az (a) pontot 11 a célvonalban tartva, az (al) pont állandóan a menetirányt jelképező említett; párhuzamos egyenes vonalak egyikén vagy azokhoz párhuzamosan mozogjon. Az egyeneseknek az asztal forgástenge- H lyéből számított (e) távolságából és az (a—al) pálca választott (h) hosszából a „tetőszöget" a (d = arc. tgh) egyenlet adja meg. A tetőszög gyors megállapításának lehetővé tételére a menetirányt i jelző egyeneseket az asztal felületére az asztal forgáspontjától számított olyan (e = h eot d) távolságban rajzoljuk fel. hogy azok az (a) pont talppontegyenesei gyanánt fokról-fokra menően a tetőszög 1 nagyságának megfelelően vannak számozva, míg a menetirányszögek, melyeket az asztal kerületére viszünk fel, a