95995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tónusos nyomatok előállítására
Megjelent 193 9. évi november hó 15-én . MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95995. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Eljárás tónusos nyomatok előállítására. Dr. Fuchs Elemér és Társai cég' Budapest. A bejelentés napja 1928. évi január hó 14-ike. A magasnyomású (tipográfiai) nyomdatechnikában illusztrációk előállítására kétféle klisét használhatunk. Vonalrajzosat (strich vagy fototípia) vagy tónusraj-5 zot (autotípia). A fototípia eredetije csak szabadkézi úton készülhet. Az autotípia eredetije készülhet szabadkézi úton (tónusos festmény) vagy gépi úton közvetlen fotografálással. Mindkét esetben a repro-10 dukciós felvevő gép a lencse és az érzékenyített üveglap közé tett raszter-üveglemez segítségével az eredeti tónusait pontokra (raszter pontok) bontja szét s a nagyobb pontfelületek adják nyomásnál 15 a sötét tónusrészeket, a kisebb pontfelületek a világosabbakat. Mindkét esetben (akár szabadkézzel, akár fotografálással készült az eredeti reprodukálandó kép), a raszteres reprodu-20 káló felvétel alaptermészete miatt még a legvilágosabb helyeken is vannak apró raszteres pontok, amik megjelennek a klisén is ós szürke fátyol formájában a nyomat minden példányán is tovább sze-25 repelnek. Hasonlóképen a tónusátmeneteket isi annyira szolgaian követi a raszteres reprodukálás, tehát a klisé és a nyomat is, hogy finomszálú raszter-üveglemez eseté-30 ben az átmenet egészen bársonyos, a festék szemecskék túl sűrűn következnek egymás mellett és minden autotípia nyomat voltaképpen a fekete szín túlhangsúlyozása még a legvilágosabb helyeken 35 is, annál inkább pedig a sötéteken. Az autotípia nyomat tehát nemcsak rajzot ad és részleteket, hanem egy túlhangsúlyozott fekete testet, amiben világosabb részek is vannak. 40 Ez a maga helyén kifogástalan hatású és tökéletes is. Messzebbmenő technikai okokból azonban ez a tökéletesség hátrányos. Például ott, ahol az autotipiá klisének azt a szerepet szánnók, hogy csak tónusos részleteket adjon és a nyomat fe- 45 kete, zárt foltját színekkel akarnók felcserélni és változtatni, vagyis, ha pl. az autotipia klisével nyomott tónusos rajzkép alá sima színfelületeket szánunk, esetleg az autotipia klisét kékkel, vörös- 50 sel vagy más alap- vagy kevertszínnel nyomjuk s az alája helyezett más sima színek egymásközti és a raszterpontokkal való keveredésével új színlehetőségeket akarunk létrehozni. 55 Ha ugyanis egy autotipia nyomat alá színfoltot teszünk, az érvényesülni nem tud, minthogy az autotipia mindig túlhangsúlyozott, tehát a raszterpontok túlméretezve, túl közel állnak egymáshoz s 60 oly kevés érvényesülési helyet hagynak maguk között, hogy az alnyomatszín áttörve érvényesülni nem képes. Ha az autotipia,klisé céljára túlnagy raszterszálas üveglemezt használunk, 65 ettől a pontok közötti tér tágul ugyan, de egyúttal a pontok mechanikusan durvulnak is, a legvilágosabb helyeken az aránylag legkisebb raszterpontok is arányosan nagyobbak lesznek s a tónusátme- 70 netek még erősebb hangsúlyozással még feketébb zárt foltot adnak. A találmány célja tónusos eredetiről oly klisé előállítása, mely a szükséges rajzrészleteken energikus nyilt helyeket 75 ad az alnyomat színek számára, vagyis az adott helyeken tiszta fehéren hagyja a papírt, illetve zavartalan tiszta felületen engedi érvényesülni az alája nyomott színfoltot, tónusátmenetei pedig, az alá- 80
