95993. lajstromszámú szabadalom • Giroszkopikus iránytű
3 — szolgálatot és újból könnyen hozható üzemi állapotba a hiba kiigazítása után. A találmánynak imént említett előnyét, valamint a többi még felsorolandó előnyö-5 ket egy tömegnek, pl. egy elektromos üzemű giroszkóp rotorának elrendezése által érjük el, mely oly tengely körül szalad, mely a föld felszínéhez képest lényegében változatlan hajlással bír és normá-10 lisan szilárd vonatkozásban áll a meridián síkjához. A forgómasszát tok veszi körül, mely a masszát hordja ós a massza síkjában ennek hajlott tengelye körül a tömegnek a tokban végzett forgó mozgá-15 sától függetlenül forog. A giroszkóp statorát képező tekercselések a tok belsejébe szerelhetők. A tok a tartóelem belsejében van egy a tok tengelyében fekvő tengelyen elren-20 dezve. A belső tartóelem vízszintes tengelyen ül, mely a tok tartótengelyére merőlegesen áll egy másik tartóelem belsejeben, mely utóbbi elem vízszintes belső keret belsejében ugyancsak vízszintes ten-25 gelyre van ágyazva, vagy lehet a belső tartóelemet némely esetben közvetlenül a tokon és a tok tartótengelyére merőlegesen álló vízszintes tengelyen elrendezni. Ily módon elkerüljük a függőleges 30 csapágyakat, amelyek még golyós csapágyak esetében is kevésbbé érzékenyek, mint a vízszintes csapágyak és a műszerben végig élcsapágyakat alkalmazhatunk, hogy a súrlódást csökkentsük, vagy 35 valamely más okból. Torziós felfüggesztéseknél higanyúszók, olajréteges csapágyak vagy más érzékeny alátámasztó szerkezetek szükségesek. A mindezekkel összefüggő hátrányok valamennyien tel-40 jesen elkerültetnek. A műszer kompaszkártyáját hordó belső keret mozgathatóan van egy külső kereten elrendezve, mely szilárd viszonyban áll a kompaszt tartó járművel, 45 amennyiben a kormányzó iránytű kengyelgyűrűiben van elrendezve és a dülöngési vonalat hordja. A belső kerettel hajtó elem, pl. elektromos szervomotor van összekötve, melyet kontaktusszerke-50 zet vezérel. Utóbbi általánosságban két egymáshoz képest elmozgatható részből áll, melyek egyike a tokkal vagy a műszer oly részével van összekötve, mely a tokkal együtt mozoghat, míg a másik 55 rész a műszer egy másik részével, pl. a tartó elemek egyikével van összekötve, melynek a tokhoz képest helytálló a helyzete, ha utóbbi normális állásban van, a tokhoz képest azonban elmozog, ha utóbbi a belső és külső keretállványok között 60 végbemenő viszonylagos elmozgás által a rotorhoz képest elforog, mely mozgás a jármű menetiránya megváltoztatásának, vagy a giroszkópikus elemnek a meridián felkeresésénél végzett mozgásának 65 folyománya. Ha a giroszkópikus elem az iránytű pontjaihoz képest normális helyzetét elfoglalja, vagyis ha a meridiánra be van állítva, akkor a keretállványok között a 70 jármű menetirányának változásai következtében beálló viszonylagos mozgás oly hatással lesz, hogy a tokot a rotorhoz képest elforgatja és a kontaktusszerkeaet részeit egymáshoz képest eltolja. Ez a 75 hajtómotort arra készteti, hogy a belső keretállványt és a tokot oly értelemben forgassa, mely ellenkezője annak, melyben ezek a részek a jármű mozgása folytán forogni törekszenek. Ez a fordított 80 elmozgás mindaddig tart, míg a kontaktusszerkezet részei normális helyzetükbe tértek vissza és ezáltal a mótor hatását kiiktatják. A műveletek ezen sorrendje mindaddig 85 ismételtetik, valahányszor a jármű menetiránya változik, azzal az eredménnyel, hogy a hajtómotor a tokot és a belső keretállványt a forgó tömeghez képest meghatározott helyzetben tartja, míg a 90 külső keretállvány a járművel mozog el. Amennyiben a belső keretállvány kompaszkártyával, a külső keretállvány pedig dülöngési vonallal van ellátva, a műszer a jármű menetirányát állandóan 95 jelzi. A giroszkópikus elem lejtős helyzetére való tekintettel a szabadsági fokok az elem két tartótengelyéhez képest elnyomhatok, amennyiben az elemet a tengelyek- 103 hez képest ingaszerűen úgy képezzük ki, hogy az iránytűt hordó jármű menetirányában vagy sebességében beálló változások befolyása az elemre önműködően hatásra jut. Ha a jármű nyugalomban 105 van, az elem aláfüggése utóbbit arra készteti, hogy a föld felszínéhez képest bizonyos lejtős helyzetet vegyen fel. Ha a jármű mozogni kezd, gyorsulása forgató nyomatékot hoz létre, mely az elemre oly 110 tengelyhez képest jut hatásra, mely az elem síkjában és oly síkban fekszik, mely ama nagy kör síkjára merőlegesen áll, melynek mentén a jármű halad és mely az elemet arra készteti, hogy precesszió- 115 mozgást végezzen oly tengelyhez képest, mely az első helyen említettre merőlegesen áll, vagyis oly tengelyhez képest, mely 95993
