95969. lajstromszámú szabadalom • Öntési eljárás és berendezés

Megjelent 1929. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIKÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95969. SZÁM. — XlI/e. OSZTÁLY. Öntési eljárás és berendezés. Eisen- und Stalilwerk Walter Peying-haus cég* Eg-g-e Yolmarstein an der Ruhr mellett (Németország). Pótszabadalom a 93966. számú törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1927. évi október hó 3-ika. A találmány a törzsszabadalom szerinti eljárás javítása, illetve további tökéletesítése. Amint már a törzsszabadalom leírásában említettük, a beöntő nyílások elrende-5 zése lényeges szerepet játszik az eljárás sikerességénél. A beöntési nyílások és azoknak hozzávezető csatornái a találmány szerint úgy vannak elrendezve, hogy a beöntési csa-10 tornarendszer töltésének megdermedésénél és az ezáltal előidézett összehúzódásnál oly kapocsrendszer képződik, mely a megdermedő acélköpenyt erősen a még folyékony vörösréz magköpenyre húzza. 15 Rendes hosszúságú vasúti csapágycsészéknél pl. legalább négy beöntési nyílást rendezünk el, melyek két kapocsnak felelnek meg. Az alakjukra nézve többékevésbbé meghatározott különböző, töme-20 gükben és olvadási pontjukban egymástól eltérő két fémtest közti esetleg külön hűtőeszközökkel helyesen befolyásolandó hőfokszabályozás oly célból szükséges, hogy a vörösréztestnek megfelelő időbeli és he-25 gesztéséhez szükséges olvadását a ráfolyó acél hatása alatt előidézzük, azonban a két fémnek a kritikus helyeken való túlhevítését, ill. keveredését megakadályozzuk és a hegesztést károsan befolyásoló minden 30 túlságos vagy hamis hűtést elkerüljünk. A melegmérleget befolyásoló különböző értékek adott munkadarabokhoz és az adott viszonyok számára megállapíthatók, illetve előre meghatározhatók. 35 A helyes melegmérlegnél a csapágycsésze fegyverzetköpenye számára, alkalmasan az olvadási pont fölé hevített és a beöntési csatornarendszeren át a csapágycsésze tengelyére nagyobbrészt merőlegesen a belső vörösrézcsésze és a belső öntő- 40 forma fala közti köpenyüregbe hirtelen és egyenletesen folyó acéltömeg a magrész gyanánt szolgáló vörösrézcsészével való érintkezésekor az érintkezési felületen lehűl és azután a vörösrézmag az acéltömeg- 45 bői, annak ekkor képződő hidegebb védőrétegén át végbemenő hőátvitel folytán megolvad. A fegyverzet acélköpenynek a beöntési csatornarendszer megdermedő tartalmának kapcsolóhatása által növelt zsu- 50 gorodási, illetve összehúzódási nyomása alatt ekkor bekövetkezik az elérni kívánt, benső és egyenletes hegesztési összeköttetés a két fémrész közt. Bizonyos esetekben célszerű lehet, ha a 55 beöntési csatornarendszert, mint külön önmagában a formára helyezhető és arról ismét levehető, tehát tulajdonképen nem a formához tartozó alakzatot képezzük ki. A mellékelt rajz egy ilyen alakzatot mu- 60 tat példaképen. A rajzon (1) az öntőszekrény keretének keresztmetszete, (2) az említett állandóan megmaradó csatornarendszert tartalmazó leemelhető szekrény, (3) a beöntési csatornarendszer keresztmet- 65 szete, (3a) a megosztott, leemelhető beöntőnyílás, (4) a vörösrézcsésze és (5) az öntött acéltest számára való tér. A tulajdonképeni formától független beöntési csatornarendszer, melyet pl. közvet- 70 lenül a forma töltése után levehetünk, úgyhogy az öntőfém megdermedése után a beöntési csatornarendszer tartalma és az öntvény, illetve annak a beöntési helyeken lévő részei közt semmiféle összeköttetés 75 nincs, pl. többszörösen elágazó, pontosan