95945. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső

rékkel a röntgensugarak forrását nem vehetjük teljesen körül; nyílásokat kell szabadon hagynunk és pedig egyet azon célból, hogy azon az égő foltra sugárzott 5 elektrónokat bebocsássuk, valamint egy másodikat a hasznosítandó röntgensugár­nyaláb részéire. Az első nyíláson azonban szintén kihatolnak röntgensugarak. E su­garaknak a csőből való kijutását a ka-10 tbóda mellett, vagy mögött elrendezett védőtestek segélyével akadályozzuk meg. Ezenkívül szekunder röntgensugarak is keletkeznek, még pedig mindkét említett nyílás szélein, amelyek szintén nem kí-15 vánt mennyiségben jutnak ki a csőből, ha az általuk ért anyagok nagy atom­súlyuak. Ezt a hátrányos jelenséget e részek burkolása által küszöböljük ki, amely burkolás alacsony atomsúlyú és 20 nagy vakuumbiztonságú anyagból, pl. fé­mes berylliumból készülhet. Ezzel a bur­kolattal célszerűen a röntgensugárnya­láb kilépésére szolgáló nyílást is elfed­jük, tehát e burkolatot mint a nem kívá-25 natos lágy sugarak elleni szűrőt is alkal-' mázzuk. A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak három kiviteli alakját mutatja. Mind a három ábrában (a) a tömör vörös-30 rézből, vagy rézcsőből készült antika­tóda, amely az égő folt keletkezése cél­jából (w) wolframbetéttel bír. Az anti­katódafejen fémkeverékből készült (s) tömör ernyő van megerősítve, amely a 35 fejet teljesen körülveszi és csupán két nyílást hagy szabadon és pedig: a (b) hengeres furatot és az (ö) kúpos furatot, az elsőt a katódsugarak, a másodikat a kisugárzott röntgensugárnyaláb részére. 40 A védő ernyő célszerűen a következő mó­don készül: Wolframporból oly testet préselünk, amely az antikatódára felhelyezhető. E testet vakuumban, vagy valamely más 45 megfelelő atmoszférában, olvasztott vö­rösrézbe mártjuk. Eközben a folyékony réz a préselt test legfinomabb hajszálnyí­lásaiba is behatol, úgyhogy tömör fém­testet kapunk, amelyben az egyes wol-50 íramrészecskék vörösrézzel vannak át­hatva, illetőleg körülvéve. A végleges alakú test helyett a wolframporból tömör testet is préselhetünk, amelyet utólag munkálunk meg, amennyiben abban az 55 aníikatóda részére egy bő furatot, a ká­té dsuga rak részére egy szűk furatot és a röntgensugarak részére egy kúpos fu­ratot készítünk. Ez az utólagos megmun­kálás nagyon egyszerű módon történ­hetik és nem kell azon nehézségekkel 60 megküzdeni, amelyek pl. tiszta, masszív wolfram megmunkálásakor annak nagy keménysége miatt jelentkeznek. Hasonlóan kedvező eredményeket érünk el tantál- és uranporral is. Sőt az uran 65 nagyobb atomsúlya miatt a megadott célra a wolframnál is alkalmasabb. Bár a fémes uran előállítása nagy nehézsé­gekkel jár,' a kísérleteknél kitűnt, hogy az uranoxydjiak uránná való redukálása 70 egyáltalán nem szükséges, mert az uran­oxyd ugyanúgy ágyazható be rézbe, mint a fémes uranpor. A feltüntetett három kiviteli alak ese­tén az (s) védőtest még egy (m) vörös- 75 rézköpennyel van borítva, amely a fémes részek könnyebb gáztalanítását bizto­sítja. Ez a köpeny a védőtestet teljesen körülzárja, illetőleg teljesen körülzár­hatja. Ez különösen akkor előnyös, ha 80 oly nagy atomsúlyú elemeknek vegyüle­téből álló anyagot használunk fel a rézbe való beolvasztáshoz, amely könnyen vá­laszt ki gázt. Ez esetben nem kell nagyon tiszta anyagot alkalmaznunk, hanem 85 olcsó anyaggal is nagyon jó eredményt érhetünk el. A (k) katóda mögött ugyanazon fém­keverékből készült (sch) tárcsa alakú test van elrendezve, mint aminő anyag- 90 ból az (s) test készült, amely tárcsa azo­kat a röntgensugarakat, amelyek a (b) hengeres furaton kiléphetnek, elnyeli. A 2. ábra szerinti kivitelnél az izzókatóda gyűjtőszerve maga megfelelő vastagság- 95 ban fémkeverékből készült, azon célból, hogy az oldalt kilépő sugarakat abszor­beálja. Ez esetben a gyűjtőszervnek az izzófonál hozzávezető drótja részére ké­szült furatát ugyanazon fémkeverékből 100 készült, a furat mögött elrendezett (p) dugóval fedjük le. Az izzó foltban kiváltott elektrónok a védőtest két nyílásának széleire való ütközéskor szekunder röntgensugarakat 105 válthatnak ki és pedig aránylag nagy mennyiségben, miután az érintett részek nagy atomsúlyú anyagból készültek. Ezt a hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy az ernyő nyílásainak széleit kis atom- 110 súlyú anyagból készült borítással látjuk el. Erre a célra a legalkalmasabb anya­gok pl. az alumínium, bor, beryllium, stb. Különösen előnyös fémes beryllium alkalmazása, mert aránylag magas olva- 115 dási pontja miatt könnyen gáztalanít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom