95911. lajstromszámú szabadalom • Köpennyel körülvett fűtőtest

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKgfflE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95911. SZÁM. — IJ/h. OSZTÁLY. Köpennyel körülvett fűtőtest. Pajor Dezső főmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi október hó 22-ike. Jelen találmány célja a fűtőközeg (füstgázok, gőz, vagy meleg víz) melegségtartalmának kihasználása az eddiginél kedvezőbb melegátadási tényező mellett, vagyis 5 olyképpen, hogy az egvségi fűtőfelületen az egységnyi időben*a fűtőközeg és a felhevítendő levegő l°-os hőmérsékleti különbség mellett átadott melegmennyiség minél nagyobb legyen. A találmány szerinti fűtőtest 10 tehát ugyanazt a hőhatást kisebb felülettel éri el, mint az eddigelé ismeretes ilyfajta berendezések. Ecélból: 1. a fűtőközeget tartalmazó testet (csövet, 15 edényt stb.) alul-felül nyitott lemezköpenynyel vesszük körül. A köpeny és a fűtőközeget tartalmazó test közötti gyűrűs térben, a köpeny függélyes elrendezése mellett, hűtendő helyiség levegője, a meleg fel-20 szállása következtében, élénk áramlásnak indul. A légáramlás fokozza a meleg átadást, mert a mozgó közegek közt a melegátadási tényező nagyobb. 2. Megvalósítjuk az ellenáramlás elvét; 25 ezt azáltal érjük el, hogy a fűtőtestben függélyesen lefelé vezetjük a fűtőközeget. Az ellenáramlásnak az a következménye, hogy a két közeg közt bármely pontban a lehető legnagyobb hőmérsékleti különbség 30 uralkodik, mely körülmény szintén fokozza a melegátadás intenzitását. A találmány a fűtőközeg mineműsége szerint két körre oszlik, még pedig a nyomásmentes kivitelre füstgázok esetében 35 és nyomás alatti kivitelre gőz- és melegvíz esetében. A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképem kiviteli alakját szemlélteti. Az 1—2. ábrák az egyik kiviteli alak oldalnézete, részben hosszmetszetben, ill. 40 keresztmetszetben. Az 1. ábrában feltüntetett kályhának csöve alul-felül nyitott lemezköpennyel van körülvéve. A köpeny alul kiszélesedik a levegő betódulásának megkönnyítésére. A 45 köpeny kis lemezkékkel tetszőleges módon, pl. szegecseléssel, sajtolással vagy forrasztás útján erősíttetik a csőhöz, aholis a köpeny és a cső által alkotott köz kb. 5—10 mm. A 50 3. és 4. ábrákban függélyes, illetve vízszintes metszetben szemléltetett kiviteli alaknál a füstgázok fölvételére oly alakú edény szolgál, melynek keresztmetszete önmagában visszatérő idom, pl. gyűrű. A 55 gyűrűsedény alul-felül a gyűrűbe illeszkedő fejjel van elzárva. A gyűrűsedény a külső paláston fölül és alul egymással szemközt elhelyezett csőtoldatokkal bír, a füstgázok be- és kivezetésére. Az edény 60 külső és belső palástja köpennyel van burkolva, mely az 1. és 2. ábrák nyomán ismertetett köpennyel azonos kivitelű. A két palást lemezek útján szögecseléssel, sajtolással vagy hegesztéssel van egymás- 65 hoz erősítve. Az 5—7. ábrák egy harmadik kiviteli alakot szemléltetnek, még pedig függélyes metszetben, felülnézetben és keresztmetszetben. Az ezen ábrákban feltüntetett kivi- 70 tel több gyűrűsedényből áll, melyek akként vannak koncentrikusan egymáshoz helyezve, hogy az edények között rések (közök) vannak a levegő számára. Az edények zárófejei alul-felül csatornával vannak egy- 75 mással összekötve. Ezen csatornából ágazik ki alul-felül a kályhacsőhöz csatlakozó toldat. A legkülsőbb edénynek külső és a legbelsőbb edénynek belső palástja az