95901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és kohászati termékek zsugorítására, kénmentesítésére vagy illó alkatréseknek ezekből való eltávolítására
zószerv is, úgyhogy a rostélyfelület további forgásánál a most ezen (M3) szabályozószerv, í 11. a hozzátartózó (a3) szívószakasz hatáskörzetébe kerülő (al) ros-5 télyszakasz egy, az adag áteresztőképességének és tüzelőanyagtartalmának megfelelő nagyságú légmennyiséget kap. Az első övnek következő (M3, M4, M5, M6) szabályozó szervei az (al) rostélyszaka-10 szón nyugvó adag fokozatosan növekvő áteresztőképességének és csökkenő tüzelőanyagmennyiségnek megfelelően vannak beállítva. A többi (a2), (a24) rostélyszakasz egymás után futja be, az (al) sza-15 kasz nyomán ismertetett módon, a (B) adagolási helyet, a (C) gyújtási helyet a (hl) szívószakasszal és ezután, egymás után, az első öv különbözőképpen beállított (h2—h6) szívószakaszainak körzetébe 20 kerül. A szabályozószervek beállítására lényeges, hogy az átszívott légmennyiséget úgy szabályozzák, hogy a főreakció lehetőleg a folyamat megkezdéséhez, tehát a helytálló (C) gyújtási helyhez közel 25 helyeztessék és az elégetés vagy egyéb reakció lehetőleg tökéletesen, de mindenesetre igen messzemenően már az első Övben menjen végbe úgy, hogy a második övben az átszívott levegő már csak lehűti 30 a masszát. Minthogy a lehűlés a kivetési hely felé növekszik, a szívás a második övben úgy szabályozandó, hogy eleinte ismét sok és később kevesebb levegő szívassák át a tömegen. 35 A kerek Dwight-készülék nyomán ismertetett eljárás más formájú, különösen az egyenes készülékkel kapcsolatban is alkalmazható. Az ehhez szükséges berendezések, a fenti fejtegetések alapján, a 40 szakértő számára önmaguktól adódnak. Az eljárás sajátos kiviteli módja abban áll, hogy a második öv elillanó gázait, teljesen vagy részben, az első övnek égési levegője gyanánt használjuk, vagy ennek 45 egy részébe vezetjük oly célból, hogy ha pl. S02 -dús gázok termeléséről van szó, a második övnek ezen gázalkatrészben szegény részét is hasznosíthassuk anélkül azonban, hogy az első övnek dús gázát 50 íelhigítanók. Ez üzemi eljárás önmagában már ismeretes; eltekintve azonban attól, hogy a Dwight-féle készüléknek ezen ismert üzemi módja a gyakorlatban eddigelé nem terjedt el, ez az eljárás a fent ; 55 ismertetett eljárástól abban is különbözik, hogy az ismert eljárásnál a levegőül. gázbevezetés nem történik fokozatosan úgy, hogy a kívánt hatás nem érhető el teljes mértékben. Eddigelé tehát mindig az összgázokat tartalmazó kevert gáz 60 keletkezett, míg a jelen esetben először találnak alkalmazást valóban nagy koncentrációjú hasznos gázok létesítésére alkalmas eszközök. A most ismertetett eljárás különös 65 előnnyel alkalmazható nagy kéntartalmú anyagok, pl. cinkfénynek, kénkovának és efféléknek fujtatással olvasztó készüléken egy munkamenetben foganatosított pörkölésére. Ilyíajta érceknek pl. a Dwight- 70 készüléken való lepörkölése nagy nehézségeket okoz, mert a termék, a nagy hőfejlődés folytán, vagy túlságosan elsalakosodik, vagy pedig a folyamat az adagba kívülről beáramló szívólevegőnek hűtőha- 75 tása folytán, a teljes kénmentesítés előtt félbeszakad. Ezeknek a hátrányoknak kiküszöbölésére különböző javaslatok történtek, melyek lényegükben arra irányulnak, hogy a fujtatással olvasztó rostélyon 80 feldolgozandó anyag kéntartalmát, előpörkölés vagy adalékok útján, bizonyos, gyakorlatilag megengedhetőnek tartott értékre csökkentik. Az előbb ismertetett eljárás azonban ívj 85 utat mutat, mely lehetővé teszi, hogy az említett anyagoknál, egyetlen munkamenetben, előpörkölés és hígító adalékok nélkül jutunk célhoz. Ez az új munkamód az alábbi megfigyeléseknek köszöni létét. 90 Ha valamely nagy kéntartalmú anyagot a szokásos módon, pl. a Dwight-féle készüléken meggyujtunk és nem szabályozott légáramot vezetünk át rajta, akkor azt tapasztaljuk, hogy az adag hő- 95 mérséklete a gyujtókemence mögött eleinte növekszik. A Dwight-féle készüléknek eddigi szerkezeténél már most nem kerülhetjük el, hogy az adag, nagyobb kéntartalmú anyagoknál, közvetlenül a 100 gyújtás után, felületileg el ne salakosodjék és ezáltal légátnemeresztővé váljék, vagy túlnagy légfölöslegnél túl gyorsan le ne hűljön. Az első esetben a levegő főleg a még nagyobb áteresztőképességű 105 helyeken keresett utat és ennek következménye az volt, hogy az adag, hiányos oxidáció következtében túlkorán lehűlt és a lepörkölés nem haladt tova. A második esetben a lehűlés és vele együtt az no oxidáció befejezése a nagy légfölösleg folytán állott be. A fent ismertetett eljárás útján minden esetre sikerült ennek a hátránynak kiküszöbölése és az egyes rostélyszakaszokba vezetett levegőnek 115 messzemenő szabályozásával a pörkölési folyamat befolyásolása és időelőtti felületi elsalakosodás meggátlása. De ha még
