95901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és kohászati termékek zsugorítására, kénmentesítésére vagy illó alkatréseknek ezekből való eltávolítására

aránylag kevés, önállóan szabályozható rekeszre osztjuk, mert ebben az övben már nem szükséges a légmennyiségnek oly pori tos szabályozása. 5 Annak a légmennyiségnek szabályozása, melyet az első övnek egyes, fix rekeszei az adagon át szívnak vagy átsajtolnak, pl. a következőképpen történik: Az adagon átvezetendő légmennyiség 10 úgy legyen megszabva, hogy lehetőleg elegendő legyen a mindenkori tüzelő­anyagnak (pl. kénnek) teljes elégéséhez. A levegőt tudvalevőleg exhaustorok vagy effélék segélyével szívatjuk vagy nyom 15 juk át az adagon. Azt a légmennyiséget, mely pl. szívásnál az adagba behatol, az adag áteresztőképessége és az uralkodó depresszió befolyásolja. Minthogy az adagnak áteresztőképessége több körül 20 ménytől, pl. a szemese finomságától, ned­vességétől, képlékenységétől, a finom és durva szemcsék arányától stb. függ, a le­vegő beállítását esetről-esetre változtatni kell. Az adagnak egyébként normális 25 minőségénél a nedvesség lényegesen be­folyásolja az áteresztőképességet. Ennek kezdeti mértéke, normális nedvességtar­talmú adagnál, a tapasztalat szerint, kondensvíznek a még hidegebb alsó adag-30 részekben való meggyiilemlése folytán, kezdetben csökken; a depressziót vagy a szívást tehát a gyújtás után fokoznunk kell, hogy a tüzelőanyagnak (pl. kénnek) gyors oxidációjához éppen szükséges leve-35 gőt vezessük az adagon át. A víznek az adag alsó rétegeiben növekvő elpárolgása és tüzelőanyagnak az adag felső rétegei­ben való elégetése folytán, a porozitás nö­vekszik; ennek megfelelően a depressziót 40 csökkenteni kell. A légbevezetést oly mó­don szabják meg, hogy közvetlenül a gyúj­tás után, mindaddig, míg a tüzelőanyag­mennyiség legnagyobb része még jelen van, a legélénkebb égéshez elegendő la-45 vegő áramoljék be és ennek következtében a legtöményebb gázok keletkeznek. Kén érceknél pl. a processzus levezetése szem­pontjából legnagyobb fontossága van an­nak, hogy a legnagyobb SO.,-fejlődés lie-50 lyét lehetőleg közel helyezzük a gyújtási helyhez. Éppen ezt biztosítja a megadott légvezetési mód. A gyakorlati kivitelnél a készülék első övének körzetét, pl. hat helytálló, ön-55 állóan szabályozható rekeszre osztják és a levegő szabályozó berendezéseit úgy állítják be, hogy a gyújtási helyen éppen csak a jó gyújtáshoz szükséges légmeny­nyiség szívatik át. A gyújtási helyet kö­vető rekeszekben a szabályozó szerkezete- 60 ket úgy állítják be, hogy a depresszió vagy túlnyomás gyorsan növekszik maximális értékig. A nyomás azután a következő rekeszekben fokozatosan csökken az első öv utolsó rekeszéig, úgyhogy a lég- 65 beáramlás kisebb lesz. Az első öv után pL a kén elégése, ill. zsugorodása xigyszólván be van fejezve és a zsugorított masszán még átszívott levegő lényegében a zsugorí­tási lepény lehűtésére szolgál. A második 70 öv első részében, a hűtés gyorsítására, ismét erősebben szívhatunk, mert a massza a legforróbb. A szívást fokozatosan csök­kentjük, míg végül teljesen lefojtjuk, minekután a massza lehűlt. 75 Mindkét övnek rekeszeit egyetlen ven­tilátorhoz csatlakoztathatjuk és ekkor csupán a kívánt szívóhatást kell az egyes, egymástól elkülönített rekeszekben fojtó­csappantyúk, szelepek, tolattyúk segélyé- 80 vei eszközölt beszabályozással elérnünk. Előny ösebb azonban, ha az első öv reke­szeit külön ventilátorral kötjük össze, mely az első öv rostélyfeliiletének kisebb terjedelme folytán kisebb teljesítményű 85 lehet a második öv ventilátoránál. Az első övnek kisebb teljesítményű, külön venti­látorra való rákacsolásánál az egyes szí­vási helyek beszabályozása sokkal ponto­sabban sikerül és elkerüljük azt a hát- 90 rányt, hogy egy szabályozó berendezés változtatása a többi szívási helyet befo­lyásolja. Az exhaustorok számát termé­szetesen még tovább is növelhetnők és a végső esetben az első öv minden egyes re- 95 készét külön-külön exhaustorra kapcsol­hatnók. Legtöbbször azonban ily messze­menő függetlenítés nem feltétlenül szük­séges, azonban célszerű, ha legalább még a fix gyújtási helyet saját exhaustorral 100 látjuk el, mely megengedi a gyújtási hely gázainak külön levezetését. Ennek az az előnye, hogy pl. az első öv nagy kéndi­oxidtartalmú gázait nem hígítjuk fel és nem rontják a gyu/tási helynek gyönge és 105 víztartalmú gázai. Ezt az előnyt azáltal is elérhetjük, hogy a gyújtási helyet, egy elágazás útján, a második ventilátorjával kötjük össze. Az eljárás, a kénmentesítésen és zsugo- 110 rításon kívül, illó alkatrészeknek, pl. ned­vességnek, vegyileg kötött víznek vagy széndioxidnak, továbbá cinknek, ólom­nak, kadmiumnak, arzénnek, antimonnak. higanynak, nemes fémeknek és efféléknek 115 ércekből stb. való kihajtására is célsze­rűen alkalmazható. Ebben az esetben a processzust vagy úgy kell vezetni, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom