95899. lajstromszámú szabadalom • Üvegedény és eljárás annak előállítására

— 2 — fecskendőt kell bevezetni — szűk lehet, míg a töltésre szolgáló rész aránylag bő és tölcsérben végző nyakat szolgáltat. Más foganatosítási mód szerint az üveg-5 nek adott feszültségét az összeolvasztás al­kalmával okozható károsítás ellen olykép is biztosíthatjuk, hogy az üvegnek elsősor­ban nem adunk feszültséget, hanem első­sorban megtöltjük, összeolvasztjuk ós a 10 még meleg, összeolvasztott fejet az osztási vonal mentén kívülről lehűtjük. Ily edé­nyek épúgy kezelhetők ,mint a közönséges edények (pl. kifőzhetők és tartalmuk heví­tés útján sterilizálható). Azonkívül ily 15 edény, mielőtt azt véglegesen lezárnók, sérülések ellen époly érzéketlen, mint bár­mily más edény. A találmány alkalmazást nyer, pl. am­pulláknál, vagy egyéb üvegedényeknél, 20 melyek gyógyszerek, táp- és élvezetiszerek felvételére szolgálnak és melyeknél szük­séges, hogy a zár fáradtság és szilánkkép­ződés nélkül megnyitható legyen, különö­sen oly üvegeknél, melyeknek tartalma 25 légmentesen elzárandó és melyek meg­nyithatók legyenek a szakavatatlan egyén megsérülésének veszélye nélkül. Ajánlatos ily üvegedényeket raktározás és szállítás alkalmával a feszültség helyén egy köny-30 nyű bevonattal, pl. celluloiddal, vagy ge­latinnal ellátni, vagy papirossal leragasz­tani, miáltal e hely sérülések ellen védve van. Míg az ismeretes ampullák vagy egyéb 35 üvegburkoknál a nyitás után a tulajdon­képeni edénytől elválasztott rész haszon­nal nem értékesíthető, minthogy a nyitás alkalmával gyakran több részre törik, addig a találmány szerinti ampullánál az 40 elválasztott rész célszerűen felhasználható. Minthogy nyitás alkalmával az edény a feszültséggel bíró vonal mentén szilánk­képződés kizárásával oszlik széjjel, ennek folytán a nyitás után e két rész egymásra 45 illeszthető, ixgyhogy az, elválasztott rész az edény fedele gyanánt felhasználható. Ha az üveg pontos körvonal mentén re­pedt széjjel, akkor az edény és fedél bár­mily kölcsönös helyzetben egymáson lég-50 mentesen fekszik. Ha ezen eset fenn nem áll, akkor gondoskodni kell, hogy e két rész ugyanazon kölcsönös helyzetben ösz­szeillesztessék, mint amilyent a szétosztás előtt foglaltak el. E célból, ha szükséges 55 segédeszközöket vehetünk igénybe, pl. egy csukló mindkét résszel olykép köthető ösz­sze. hogy a csuklóval összefüggő egy-egy foglalat e két részt elforgatás ellen bizto­sítja. Ha a fedelet csak le kell emelni és megint ráhelyezni, akkor elegendő, ha el- i forgatás ellen egy vezeték segélyével biz­tosítjuk. Míg a törési helyeg nem pisz­kosak és szilánkok ki nem törnek, addig a fedél gyenge nyomásával megközelítően légmentes zárást érünk el. Ha a törési fe­lületet pl. zsiradékkal, gelatinnal vagy lakkal bevonjuk, tökéletes, légmentes zá­rást érhetünk el kívülről gyakorolt túl­nyomás, vagy az edény belsejében előállí­tott alnyomás segélyével. E tömítések helyett a részeket összetartó bevonatok, mint pl. fém, gumi, cellulose­derivatok használhatók, úgyhogy az eddig használt, aránylag drága csavarzatok, tö­mítések és beköszörült dugók mellőzhetők. A rajzon a találmány négy példája van feltüntetve. Az 1. ábra szerint az (a) üvegcső egyik vége (b) fenék által van lezárva. Mialatt e vég még meleg állapotban van a (c) fémtest bevezettetik, mely kinyúló (d) szélével az üvegcsövet azon részén érinti, melyhez a fenék csatlakozik. Az erős melegelvonás folytán az érintkezési vonal mentén fe­szültség idéztetik elő. A rajzolt csődarab valamely iivegtartány felső végét mutatja. Ha e tartány megnyitandó, tartalmának kiürítése céljából, akkor elegendő, ha a falat kívülről a feszültséggel ellátott vo­nal mentén megsértjük. Ekkor egy körös körül futó repedés keletkezik és a (b) fenék önműködően válik el az (a) csőtől szilánkképződés nélkül, mint ez a 2. ábrán látható. A 3. ábra szerint a (b) fenékkel ellátott ha­sonló (a) üvegcső az üreges kúpalakú (cO) szerszámba bevezettetik, míg az falával érintkezik. A széjjelválasztott üvegcső a 4. ábrán látható. Az 5. ábrán egy ampullának nyakvége van feltüntetve. A másik végén még nyitott­nak képzelendő ampullában a nyakrész puha állapota mellett az (f) szerszám van bevezetve, mely a nyakat hullámos (g) szólóvei érinti. Ez által az ampulla külse­jén erős feszültség alatt álló kiugrások ke letkeznek. Ha a megtöltött és elzárt am­pulla megnyitandó, akkor elegendő, ha a kiugrások egyikét könnyen megsértjük és ekkor az ampulla a hullámos vonal men­tén önműködően széjjelválik (6. ábra). A 7. ábra szerint a (h) ampulla nyakvégén kerületének (A) része körül feszültség alatt képzelendő. Ellenkező végén bő (i) tölcsérrel van ellátva. Ha az ampulla a kívánt anyaggal meg van töltve, akkor a tölcsércsövet össze­olvasztjuk, mimellett a nyak feszültségi

Next

/
Oldalképek
Tartalom