95887. lajstromszámú szabadalom • Forgó nyomaték átvitelére való kapcsolás

— 2 — is különíthetők és forgónyomaték-átvívő tagok közvetítésével köthetők össze. Közös tokba való építés esetén a résztagok cél­szerűen egymáshoz képest koncentrikusan 5 úgy rendezhetők el, hogy a rúgózó tag be­lül, a csúszó tag meg kívül foglal helyet, hogy a súrlódó felületeknek lehetőleg nagy legyen az átmérője és ennek megfelelően kisebb legyen a szorító erők mértéke. 10 A résztagok, különösen a csúszó tag úgy képezhető továbbá ki, hogy a hajtott gép­nek a hajtó géptől való teljes szétkapcso­lását és az ismét való összekapcsolását is lehetővé teszi. 15 Hogy pedig az ágyazások és tengelyek pontatlanságaiból és alakváltoztatásaiból származó zavarok lehetőségét a gépektől vagy a közbenső hajtóműtől távol tarthas­sak, az új kettős kapcsoláshoz még to-20 vábbi részkapcsolókat fűzhetünk, amelyek az erőátvívő tagok térbeli pontatlanságai­nak kiegyenlítését teszik lehetővé. Lehet ez példának okáért kardán-csuklós köz­benső tengely, vagy pedig rúgózva enge-25 dékeny közbenső tag — mintegy a rúgós­peckes kapcsoló módjára. Lehet azonban erre a kettős kapcsolónak rúgózó tagját is berendezni, amennyiben a kapcsoló ezen tagja hajtó részének a hajtott résszel szem-30 ben bizonyos térbeli mozgási szabadságot adunk. Csatolt rajzok a találmány tárgyának kiviteli példáit tüntetik fel, ahol az 1. ábra tengelymetszetet, a 35 2. ábra pedig a tengelyre merőleges met­szetet szemléltet, míg a 3. ábra egy ily kapcsolónak egy részle­tét nézetben láttatja, végül a 4. ábra egy másik kiviteli alaknak a 40 tengelymetszetét mutatja. Az 1—3. ábrán feltüntetett kivitelű kap­csolónál az (1) forgattyú-tengellyel jelké­pesen jelzett hajtógép az ágyazási pontat­lanságok és hasonlók ártalmatlanná téte-45 lére szolgáló (2) rúgós-peckes kapcsoló útján a (3) közbenső tengelyt hajtja. Ezen a (3) tengelyen szilárdan iíl az (5) kivágá­sokkal ellátott (4) tárcsa, amely kivágá­soknak homlokfelületei sugaras irányúak. 50 A (4) tárcsa oldalához egy-egy (7, 8) ko­rong simul, amelyben (9) kivágások (3. ábra) vannak kiképezve, amelyek viszont a kapcsoló nyugalmi helyzetében a (4) tárcsa (5) kivágásait fedik. Az (5, 9) kivá-55 gásokban érintő irányban működő egy­egy olyan átmérőjű (6) spirális rúgó fog­lal helyet, hogy csavarulatainak két széle — mint az 1. ábrán látható — a (7, 8) ol­dalkorongok terébe hatol. Az ilyen szerke­zeti megoldásnál a rúgók bármilyen ér- 60 telmű forgó nyomaték átvitelére képesek; ez pedig a rúgós kapcsolóknál gyakorta szokásos két rúgócsoporttal szemben a kedvezőbb anyagkihasználás és kisebb helyszükséglet előnyét nyújtja. A (7, 8) 65 korongokat a közéjük illesztett (18) rúgók egymástól szét és a (12) iirös fogaskerék (10, 11) falaihoz nyomják, amely (12) fo­gaskeréknek (13) agya lazán ül a (3) ten­gelyen és a (14, 15) csapágyakban fekszik. 70 A (12) fogaskerék egy (20) diót forgat, amelynek (21) tengelyén a nagy fordulat­számú légsűrítő (22) lapátkereke ül. A berendezés működése már most a kö­vetkező : 75 Nyugalmi helyzetben a (6) rugónak vé­gei egyenletesen támaszkodnak az egy­mást fedő (5) és (9) kivágások homlokfelü­leteihez. Ha azonban a (3) tengely az (2. ábrán látható) (a) nyíl értelmében ható 80 forgó nyomatékot kap, akkor a (4) tárcsa a (6) rúgóknak összenyomásától annyira fog a (7) és (8) korongokhoz képest eltoló­dást szenvedni, amíg a rúgónyomás ele­gendő lesz a többi rész ellenállásának a 85 legyőzéséhez. Ezt a helyzetet a 2. ábra szemlélteti. Emellett a (6) rúgóknak (a forgás értelmét tekintve) elül fekvő vége most már a (7) és (8) korongok (9) kivágá­sainak homlokfelületéhez, a rúgók másik 90 vége meg a (4) tárcsa (5) kivágásainak el­lentétes homlokfelületéhez támaszkodik. A (7) és (8) korong most már részt vesz a forgásban és súrlódás útján viszi át a for­gás nyomatékát a (12) fogaskerékre, erről 95 pedig tovább a (20, 22) részekre. Emellett a (6) rúgók a forgó nyomatéknak és az (1) mótor forgási sebességének egyenetlensé­geit úgy egyenlítik ki, hogy a nagy értékek jelentkezésekor valamivel erősebben szo- 10( rulnak össze, kis értékeknél pedig megfe­lelően engednek. Ha pedig túlságos nagy forgó nyomaték mutatkozik, akkor a rú­gók menetei szorosan egymásra fekszenek, úgyhogy túlzott igénybevételük soha sem 10; lephet fel. A (18) rúgók azonban úgy van­nak feszültségükre nézve méretezve, hogy a (7, 8) korongok most már a (10, 11) tok­hoz képest elcsúsznak. A kapcsolás által leadandó forgó nyomaték maximuma te- ni hát határolva van, úgyhogy a hajtandó gépnek túlságos igénybevételétől szár­mazó sérülését elhárítottuk. A (3) tengelynek csapágyai a (12) fo­gaskerék iirös (13) agyában — különösen ll, a (2) rúgós-peclces kapcsolás vagy hasonló

Next

/
Oldalképek
Tartalom