95884. lajstromszámú szabadalom • Kétszálú csipkeverőgép egyszálú filécsipkeimitáció előállítására

Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. IIAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95884. SZÁM. — XIV/c, OSZTÁLY. Kótszálú csipkeverőgép egyszálú filécsipkeimitáció előállítására. Halmos György magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 10-ike. Az egyszálú csipkeverőgépefce'n készült csipkének kereskedelmi értéke nagyobb, mint a kótszálú csipkeverőgépeken ké­szült csipkéé, mert előbbi inkább kelti a 5 kézzel vert csipke benyomását. Ezzel szem­ben a kétszálú csiptkeverőgépen készült csipke előállítási költsége lényegesen ala­csonyabb. A találmány célja kétszálú esipke-10 verőgépekein olyan egyszálú csipkének előállítása, mely a kézzel készült filécsipke benyomását kelti. A kitűzött cél megvaló­sítására a találmány értelmiben a két­szálú esipkerverőgépen egy megfelelő szer-15 kezet van létesítve. Ezen. szerkezet alapgondolatának meg­értéséhez tudnunk kell, hogy a kétszálú csáp-keverőgépnél mindegyik fcnategység­bez (Partiallditzchen) két körülfutó orsó 20 (Klöppel) és egy, a gépasztal alatt elren­dezett nyugvó orsó tartozik; ez a hároni orsó egy egységet alkot. A nyugvó orsó­hoz egy nyugvó szál .tartozik, mely a köréje fonódó másik két szálnak gerinc-25 ként, tartóként szolgál. Ennek megfele­lően a kétszálú gépen készült csipke mintájában az egyenes vonalban végig­húzódó szálat mindenkor fel lehet ismerni, tényleg ezen az alapon különböztetjük 30 meig a kétszálú csipkét .az egyszálútól. Az egyszálú csipke mintájában végig egye­nesben futó szál nincs, hanem látunk a mintában egy szakaszon egyenes vonal­ban futó szálat, mely egy erre következő (5 szakaszon más szálaikkal össze van fonva. A kitűzött feladat meg van oldva, ha a kétszálú csipkeverőgépen képesek vagyunk olyan mintát előállítani, mely nem tartal­maz ia mintán egyenes vonalban végig rO futó szálat. Az a szerkezet, melynek segélyével ezt létrehozni képesek vagyunk, a találmány értelmében egy, a gép mindegyik fonat­egységténél a kifutótányéron helytállóan elrendezett, ferdén felfelé irányuló, a í5 gyűjtővilláig (Scholle) érő fonótűből áll. Ez a icTiótű betölti egyrészt az ismert kótszálú csipkieverőgépeknél alkalmazott, a fentiekben már érintett nyugvó tartó­szál rendeltetését, de emellett még lehe- 50 tővé teszi, hogy a mintában az egy sza­kaszon egyenes vonalban futó szál egy rá következő szakaszon a másik szállal össze­fonva jelenjen meg. A találmány értelmében mindegyik 55 mozgó orsópárhoz egy .ily helytálló fonótű tartozik, teljesen megegyezésben a két­szálú csipkeverőgépek fent már említett azon jellegzetességéhez, hogy mindegyik mozgó orsópárhoz egy nyugvó tartószál 60 tartozik. A találmány szerint átalakított kétszálú csipkévérőgépnél a két mozgó orsó szálai rendre egymásután a fonótű végeire kerülnek, ott .egy rövid ideig vesz­tegelve tartatnak, ami által a készülő 65 fonalnak (Geflecht) a gyűjtővilla előtt magában való összeesése megakad ál y o z ta -tik, azutáni az orsósziálak belépnek a gyűjtővillába, ahol már a kész fonatban — vert csipkében — fekszenek. 70 A rajzon a találmánybeli gépnek egy példaképem foganatosítási alakja van vázlatosan bemutatva, ahol is az 1. ábra az átalakított kétszálú esipkie­verőigép egy résziének függélyes met- 75 szete, a 2. ábra felülnézete. (a) a munkaasztal, (b) ,az orsók pályája, (c) a szálorsó, (a vázlat 1. ábráján csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom