95883. lajstromszámú szabadalom • Csapódó gyujtó
Megjelent 1929. évi november Iió 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95883. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY Csapódó gyújtó. Dr. Haidekker Béla igazgató Budapest. Fótszabadalom a 94509. számú törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 5-ike. A t ör zss z a ba da 1 o m ba n gránátok, kézigránátok, hajlító bombák stb. részére való csapódó gyújtó van ismertetve, melynél a gyutacs felrobbantását a 5 gyujtószerkezetben vezetett nagy tehetetlenségi nyomatékú testtel összekötött ütőszeg végzi. Ha az ilyen gyújtóknál a felcsapódás után a felrobbanás nem következik be, akkor — minthogy a gyujtó-10 szerkezet ki van reteszelve — a fel nem robbant lövedék nagy veszélyt rejt magában, amennyiben a legcsekélyebb érintésre felrobbanhat. Ezért gondoskodni kell arról, hogy az ütőszeg a felcsapódás 15 után, amikor a gyutacsot átszúró helyzetbe került, elreteszeltessék. Az elreteszelés természetesen akkor is bekövetkezik, ha a lövedék felrobbant, mely esetben különösebb jelentősége nincs, de an-20 nál fontosabb akkor, ha a robbanás elmaradt, mert az ütőszegniek helyzetében való rögzítése a lövedéket veszélytelenné teszi. Ezt a feladatot a találmány értelmé-25 ben különös előnnyel úgy oldjuk meg, hogy az elreteszelés mindig csak akkor következik be, amikor az ütőszeg a gyutacsot már megszúrta. Erre a célra az ütőszeget tartó testben vagy testen egy 30 reteszt vezetünk, melynek lökete hoszszabb, mint az ütőszeg által a nyugalmi helyzettől a gyutacs megszúrásáig leírt út. Ez a retesz egy vagy több nyúlványnyal van ellátva, melyek az ütőtest 35 egyenes vezetékeiben vezetődnek és nyugalmi helyzetben az ütőtestnek a gyutacstól távolabb fekvő nyugaszában vagy nyugaszaiban fekszenek. Felcsapódásnál a fellépő reakcióerő következtében az említett nyúlványok nyugaszukból kisza- 40 badulnak és az ütőtesthez képest viszonylag elmozdulnak. A retesz elmozdulását az ütőtest és a retesz közé kerületi előfeszültséggel iktatott rúgó hozza létre, mely a retesz nyúlványait a felcsapódás 45 megtörténte után az ütőtestnek a gyutacshoz közelebb fekvő végén kiképezett nyugaszba vagy nyugaszokba kapcsolja. Ezáltal az ütőszeg el van reteszelve, úgyhogy ha a lövedék bármilyen okból nem 50 robbant volna fel, az ütőszeg elreteszelése folytán biztosítva van és ütés, lökés, vagy más effélék esetében sem robbanhat fel. A mellékelt rajz a találmány szerinti biztosítéknak példaképem foganatosítási 55 alakját mutatja. Az 1. ábra az ütőszeg elölnézete a lövedék eldobása előtt és repülése közben elfoglalt helyzetében, a 2. ábra az ütőszeg metszete ugyanazon 60 helyzetben, míg a 3. ábra az ütőszeg nézete felcsapódás után, biztosított helyzetben. Az (1) ütőszeg a (2) ütőtesthez van erősítve. Ezen ütőtestben alkotóirányban 65 a (3) egyenesvezeték van kiképezve, mely két végén a (4, 5) nyugaszokba megy át. Az ütőtest üregesen van kiképezve és ürege a (6) retesz felvételére szolgál. Ezen. reteszt az ütőtest üregében vezetett hen- 70 geres test képezi, mely fenekén az (1) ütőszeg átboesájtására szolgáló (7) nyílással, ellenkező végén pedig egy vagy több (8) nyúlvánnyal van ellátva. A nyúlványok száma az ütőtestben kiképe- 75 zett (3) vezetékek, illetve (4, 5) nyugaszok számának felel meg.
