95871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kavicsútburkolat előállítására bitumennek kötőanyagként való alkalmazása mellett

Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JiiSlE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95811. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Eljárás kavicsútburkolat előállítására bitumennek kötőanyagként való alkalmazása mellett. Colas Kaltasphalt Ges. m. b. H. cég" Drezda (Németország). A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi szeptember hó 9-ike. Az ismert kavicsútburkolat előnye, keménysége és tartóssága, míg hátránya, hogy porzik és zajos, mert készítéséhez iszapot használnak kötőanyag gyanánt. 5 Ezen hátrány elkerülésére ajánlották már kátránynak, bitumennek stb. kötőanyagként való alkalmazását. Kitűnt azonban, hogy az, útburkolat jó lekötése csak akkor érhető el, ha aszfaltbitumen 10 alkalmazása esetében a köveket körülbelül 150°-ra hevítették és megszárították, míg a bitument körülbelül 150—175°-ra való hevítés mellett meg kellett olvasztani. A melegben való dolgozás hátránya, hogy a 15 kövek felhevítése és szárítása, valamint a bitumen felhevítése és szárítása, bonyolult berendezéseket igényel, melyeket a munkahelyre kell szállítani, továbbá, hogy a hevítés folytán úgy a kőzet szi-20 lárdsága, mint a bitumen kötőképessége szenved. Végül használható útburkolat előállítására a kavicshoz annyi bitument kellett adni, hogy a kavics üregei kitöltessenek, míg a tulajdonképeni lekötés-25 hez sokkal kevesebb bitumen szükséges, mint amennyit az üregek kitöltése igényel. A bitumenfelesleg lehetetlenné teszi a kövezetnek a rajta gördülő járművek által való teljes tömörítését. A kö-30 vezet egyes részei tömöríttetnek, más részei pedig nem, ami az útburkolat hullámosodására ad okot. Minthogy az aszfaltbitumen az útépítésnél kétségbevonhatatlan előnyöket 35 nyújt, melyek az úttest ellenállóképességében és tartósságában nyilvánulnak meg, a melegítéssel való kezelés hátrányait azáltal kísérelték meg kiküszöbölni, hogy az aszfaltot hideg állapotban, emulzió alakjában alkalmazták. Az e 40 célra használt emulziók kivétel nélkül nagy százalékarányban szappant vagy valamely más emulgáló szert tartalmaztak. Ennek az volt a következménye, hogy az emulziónak a kavicskövezetre való 45 felvitelénél vagy azzal való összekeverésénél tökéletlen bomlás következett be, úgyhogy a kész útburkolat víz behatásának nem állt ellen és az emulgált bitumen utólagos lemosása folytán tönkre- 50 ment. Ajánlottak oly emulziót is, melynél az emulgáló szerek oly kis mennyiségben alkalmaztatnak, hogy az emulzió, mihelyt valamely porózus testtel jut érint- 55 kezesbe, azonnal aszfaltbitumenre és tiszta emulziófolyadékra bomlik. Az ilyen emulziók előnyösen alkalmazhatók oly esetekben, ha kizárólag az úttest felületi kezeléséről van szó. Az emulzió 60 bomlása után visszamaradó tiszta aszfaltbitumen minden tekintetben ellenálló és tartós, így különösen nincs a víz és nedvesség által való elpusztításnak kitéve, mert utólagos emulgálódása ki 65 van zárva. Az ilyen emulziók azonban nem alkalmasak oly esetekben, ha arról van szó, hogy egy kavicskeveréknek különböző szemcsenagyságú részei egymással összeköttessenek. Az emulzió, különösen 70 a kavicskerék, finomabb részeivel való érintkezésnél túlságosan gyorsan és minden esetre mielőtt a kavics mindem, részén oly bevonat képződött volna, mely a lekötéshez elegendő, felbomlik- 75 Hogy már most ezen, mondhatni stabil