95862. lajstromszámú szabadalom • Fűtőcső

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95862. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Ffitőcső. Korek Aurél oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi január hó 27-ike. A meleget közvetítő fűtőtestek abban az esetben adják le a bennök áramló hevítő médium legnagyobb kaloriamennyiségét, ha azok sima felületű és egyenlő 5 vastag falakkal bírnak, mely esetben a hevítő médium e csőfal vastagsága által megszabott rövid úton közli a melegét a hevítendő médiummal. Ebből folyólag a közönséges bordákkal 10 ellátott fűtőcsövek, melyeknek bordái a csőfal vastagabb anyagfelhalmozása által képeztetnek, felületegységenként leadott hőmennyisége kisebb, mint az előbb említett sima felületű, tehát egyenlő falvas-15 tagságú fűtőcsöveké. Amíg tehát a bordák alkalmazása a fűtőfölület növelése céljából egyrészt kívánatos, másrészt ellenben azok alkalmazása a fűtőcsövek fajlagos hőátadó ké-20 pességét csökkenti. A jelen találmány célja egyrészt a csőalakú fűtőtesteknek a hosszegységenkénti íűtőfelületét bordaalakú felületekkel növelni, de ezeket egyszersmind oly módon 25 kiképezni, hogy a csőfallal való összeköttetésük helyén az anyag erőssége ne legyen nagyobb a csőnek normális falvastagságánál. A találmány egynéhány kiviteli módo-30 zatait az 1—5. ábrák tüntetik fel. A csőalakú fűtőtest az 1—2. ábra szerint egy tetszés szerinti anyagból előállított lemezből (4) oly módon készül, hogy e lemez megfelelő hajlítás és idomítás, 85 valamint hegesztés vagy hasonló összekötési módszer segélyével olyként alakíttatik, hogy annak (3) részei egy csőalakú teret, a (4, 5) részei pedig üreges bordákat képeznek, amelyeknek (10, 10') végei a lemeznek megfelelő kivágásai folytán 40 összehegeszthetők. Ha az ily módon kiképezett cső végeire hegesztés vagy hasonló eljárás segélyével egy-egy csonkot (9, 9') erősítünk, úgy ezáltal a hőmédium tovavezetésére alkalmas csövet nyerünk. 45 Egy a 3. ábrán feltüntetett másik kiviteli mód szerint a (10) és (10') csővégek egy (11) karimába erősíthetők, mely karima a 3. ábrán feltüntetett (12) kivágásokkal bír. A megerősítési mód itt is a 50 hegesztési eljárás lehet. Az 1. ábrából látható nyíl irányában beáramló hevítő médium (gőz, víz, gáz stb.) egy része a cső belsejébe (13), másik része pedig a (8) réseken keresztül az (5) 55 bordák által képezett (7) üreges terekbe jut, ahol azok falaival érintkezvén, melegét lehető tökéletes módon adja át a bordákat körülvevő hevítendő médiumnak, pl. a levegőnek. 60 Lehetséges azonban az az eset is, hogy a hevítő médium kívülről veszi körül a bordákat, mely esetben a hevítendő médium a cső belsejében áramlik. Az 1. és 2. ábra oly fűtőcsövet tüntet 55 fel, amely közönséges sík lemezből készül és így a hevítő médium (pl. gőz) csak aránylag kisebb nyomásainak képes ellentállani. Nagynyomású médiumnál a kellő szi- 70 lárdság elérése céljából a csövet nem sík-, hanem hullámalakú lemezből kell készíteni (4. ábra), miáltal a bordák szilárdsága lényegesen nő és fűtőfelületük nagysága is fokoztatik. 75 A találmány tárgyát képező szerkezet