95847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium elektrolitikus előállítására nyersanyagaiból
Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95847. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás alumínium elektrolitikus előállítására nyersanyagaiból. Aluminium-Industrie-Aktiengresellschaft cég' Neuhausen (Svájc). A bejelentés napja 1926. évi december hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi január hó 27-ifee. Tiszta alumíniumnak olyan elektrolitikus finomító eljárással való előállítását, mint amilyet más fémeknél, pl. vörösréznél általánosan alkalmaznak már eddig is megkísérelték; ilyen eljárás pl. a 673364. számú amerikai leírásban van ismertetve. Joggal mondja azonban Borehers azi „Aluminium" című folyóirat 1921. évfolyamának 156. oldalán, hogy a kérdés gyakorlatilag nem oldható meg olyan egyszerűen, amint azt a feltaláló elintézi. Nem is vezetett eddig egyik módszer sem valamiféle technikai eredményhez. Ennek okát részben a készülékekben rejlő nehézségek képezték, melyek egyrészt rendkívül nagy energiamennyiség felhasználását tételezték fel ós másrészt az elektrolízisnél igen gondos felügyeletet követeltek meg, úgyhogy magas munkabérek, stb. álltak elő. Lényeges hátrányt képez ilyen eljárások foganatosításánál azi is, hogy a szóbaníorgó magas hőmérsékleteknél ós az e mellett az ezen viszonyokhoz képest szükségessé váló viszonylag magas anodikus áramsűrűségeknél, az egyes fémek különböző elektrolitikus oldóf'eszültségének kiválasztó (szelektív) hatása, nem tud eléggé érvényesülni. így például az egyik feltaláló rámutatott arra, hogy kloridokat az elektrolitsó oldószeréül alkalmazni nem lehet, mert az ilyen oldószerekben az anódötvözetekből az alumínium mellett kiváló szilícium ugyancsak feloldódik, a kathódon ismét kiválik és ezáltal a kathodon előállítandó nyers alumínium olyan tisztátalanságát idézi elő, mely fölött eltekinteni nem lehet. Bejelentő mármost azt találta, hogy mindézen nehézségek kiküszöbölhetők, ha úgy a tisztítandó anyagot, mint a kathod- 40 fémet elektródául szilárd alakban alkalmazzuk. Emellett olyan elektroitet kell választani, melynek olvadási pontja alacsonyabb, mint a tisztítandó anyagé és a 45 kathodfémé, hogy olyan anódiküs áramsűrűségekkel lehessen dolgozni, melyek az alumíniumnak más, gyakorlatilag ötvözetek alkotórészéül számításba jövő fé- . mekhez viszonyított magas elektrolitikus 50 oldófeszültségéből háramló minden előny teljes kihasználását lehetővé teszik. Ilyen körülmények között az áramkoncentráció az elektrolítben szintén oly módon csökkenthető, hogy az áram áthaladá- 55 sához csupán igen csekély energia lesz szükséges. Az áramnak az elektroliten át való útja, az anód és kathod egymástól való kellő eltávolításával megfelelően beállítható. 60 Kitűnt, hogy pl. a klóraluminiumnak alkáli vagy földalkáli oldatokkal való kettős sói köziül a jelzett feltételeknek igen sok megfelel. Más haloigén sók is alkalmazhatók, a bromidoknak és jodidoknak 65 azonban drága voltuk miatt természete^ sen nincs ilyen technikai jelentőségük. Ezeken kívül szulfidokat is alkalmazhatunk, míg a fluaridok pusztán magas olvadási pontjuk miatt nem jöhetnek figye- 70 lembe. Legegyszerűbb lesz az elektrolízis aluminmm-káliumkloriddal és aluminium-nátriumkloriddal. Ha az elektrolit összetétele NaCl. Al. Cl3 az eljárás gyakorlatilag 150 és 300° C közit 75 folytatható le. További Al. Cl3 hozzáadása mellett a, fürdő hőmérséklete még inkább csökkenthető. Általában arra kell
