95836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasuti sinek fejének nemesítésére

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95836. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Eljárás vasúti sínek fejének nemesítésére. Eisenwerk-Gesellscliaft Maximiliansliütte cég- Rosenbergr (Németország). A bejelentés napja 1927. évi julius hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi október hó 21-ike. A vasúti üzem teljesítményének és gaz­daságosságának növelése iránti törekvés a mozdonyok és kocsik mind nagyobb sebes­ségéhez és mind nagyobb keréknyomások-5 hoz vezetett. A vasúti vágányok fejlődése azonban nem tartott lépést e tényezők­kel, aminek a sínek nagyfokú kopása volt a következménye, úgyhogy azok különösen erős kanyarodásokkal és nagy eséssel bíró 10 pályákon csak rövid élettartamúak. A túl­nagy sínkopás a sínszelvény erősítése vagy különösen nagyobb, kopás elleni szilárd­sággal bíró sínacél alkalmazása által kü­szöbölhető ki. 15 Az eddigi kísérletek, melyek 80 kg/mm2 és ennél nagyobb szakítási szilárdsággal bíró, keményebb sínacél készítésére irá­nyultak, nem jártak kielégítő eredmény­nyel, mert megállapíttatott, hogy a ko-20 pás elleni szilárdság és a szakítási szilárdság lényegesen különböző dol­gok. Oly kemény sínacél alkalmazása azonban, mely e szilárdságnak megfelel, a vasúti üzemben veszély okozója lehet, 25 mert a kemény sínacél már nem eléggé szívós és az ütési próbánál épen csak vagy egyáltalában nem érhető el az elő­írt kihajlás. Azt találtuk már most, hogy a sínek 30 kopás elleni szilárdsága a mostani köve­telményeknek megfelelő mértékben növel­hető, ha a sínacélt a sínfej külső övé­ben, mely a mozgó vonat által első sor­ban van igénybe véve, martenzitszerű szer-35 kezetűvé alakítjuk át. Ez a szerkezet a síneknek gyakorlati alkalmazásánál az üzemben fellépő igénybevételekkel szem­ben rendkívül nagy ellenállóképességet mutat, úgyhogy az oly síneknek, melyek­nél a fej külső öve martenzitté van át- 40 alakítva, a rendszeresen megejtett kopási kísérletek eredményei szerint aránytalanul hosszabb élettartammal kell bírniok, mint az ismert síneknek. Emellett fontos és a találmány értelmében elérhető, hogy csak 45 a sínfej külső öve alakíttassák át. marten­zitté, míg a sínláb és sínderék változatlan marad és ezáltal nagy szívósságát meg­tartja, ami az üzemre nézve a legnagyobb fontosságú. 50 A sínfej külső övének martezitté való átalakítása azáltal érhető el, hogy a meg­felelő hosszra levágott, meleg síndara­bokat a sínfejnek hideg vízbe való mártá­sával, egy alkalmas, a sín eltorzulását meg- 55 akadályozó készülék alkalmazása mellett, erősen lehűtjük. A bemártást addig kell folytatni, míg a sínfej fekete külsőt mu­tat és a fürdőből való kivétel után sem lesz ismét vörös. A kivétel után a le neim 60 hűtött sínlábban és sínderékben megma­radó hő nemesíti a sínfejet. Azt találtuk, hogy a sínfej hőmérsék­letének a lehűtés után nem szabad a 450° C-t meghaladni, oly célból, hogy jó ered- 65 mény biztosíttassék. A bemártás időtartama különben az acél összetételével van összefüggésben. Ha pl. 0.40—0.45o/o széntartalmú acélokkal dolgo­zunk, akkor a bemartási idő 11 /4 és s /4 70 perc között ingadozik, mimellett a rövidebb bemártási idő a nagyobb széntartaloimnak felel meg. A kísérletek azt eredményezték, hogy az új eljárás szerint nemesített síneknek 75 a kopás elleni szilárdsága a sínfejben a tízszeresnél jóval nagyobb a menetfelü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom