95833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyers gyapjúnak és más piszkos textilanyagoknak mosására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95833. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás nyers gyapjúnak és más piszkos textilanyagoknak mosására. Duhamel Elisée Károly vegyészmérnök és „Compagnie Générale des Industries Textiles" cég mindkettő Roufoaix. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 6-ika. Franciaországi elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 7-ike. Az ismert gyapjúmosó- (Leviathán-) gépekben a gyapjút tudvalevőleg meleg (45—65°) vízben mossák, mely vízhez szappant és néha nátrium- vagy kálium-5 karbonátot is adnak. Ha a gyapjúbe­eresztőkád mosófolyadéka kimerült, ezt leeresztik és in jele tor ok segélyével a má­sodik kád mosófolyadékát nyomják be az első kádba és a harmadik kádét a má-10 sódikba. Ez a munkamód, mint látható, hosszan­tartó üzemszüneteléseket okoz és az in­jektorok stb. miatt sok gőzt fogyaszt. Gyakran túlságos melegek is lesznek a 15 fürdők. Ezek mind olyan körülmények, melyek folytán a gyapjú szenved é® így minősége egyenlőtlen lesz. Ama törekvésben, hogy a két-két üzem­szünet közt eltelő időt a lehetőség szerint 20 meghosszabbítsák, áttértek arra, hogy az első kádból a folyadékot folytonosan hagyták kifolyni, melyet azután folyto­nosan pótoltak a második kád folyadéká­val, mig az ezen második kádban így elő-25 álló folyadékveszteséget a harmadik kád vizével pótolták folytonosan. Azáltal, hogy ezen munkamódnál tisztább folya dék folyik, megszakítás nélkül, a legpisz­kosabb első kádba, nincs ugyan szükség 30 többé a kádaknak oly gyakori tisztítás sára, mint addig, ezzel szemben azonban a szappanfogyasztás tetemes mértékben nagyobbodik, mert a második kádnak fe­lesleges mennyiségű szappant tartalmazó 35 folyadéka, az első kádba való beömlése­kor, ott nagy mértékben bepiszkított für­dőt talál, melynek tisztátlanságai tehát az említett szappanfelesleget rögtön ad­szorbeálják. Hogy, amennyire csak lehet, ritkán 40 kelljen a mosófolyadékot, injektorok se­gélyével, az egyik kádból a másikba (a közvetlenül piszkosabba) átnyomni, gyak­ran igen nagy befogadóképességű mosó­kádakat is használnak, azaz oly nagy tér- 45 fogatú kádakat, hogy bennük, a gyapjú mosásához okvetlenül szükséges térfogaton kívül, még pótlólagos térfogat is van je­len. Ilyen nagy mennyiségű folyadékban a gyapjú finomabb tisztátlanságai nagy 50 mértékben higíttatnak, míg a durvábbak a kád fenekére süllyednek. A szappanfogyasztás szempontjából az ilyen nagy térfogatú kádak természetesen visszaesést jelentenek a korábbiakhoz ké- 55 pest. A tisztátlanságok jelenlétében ugyanis a szappan lassanként többet és többet veszít mosó képességéből. Ahelyett ugyanis, hogy a szappan a mosáshoz egye­dül alkalmas kolloidális állapotban ma- 60 radna, kristalloidális vagy pelyhes álla­potba megy át és így nem képes többé a mosásra. Másrészt a nagy térfogatú für­dők a szappannak a tisztátlanságok által való adszorpcióját elősegítik, mert ezen 65 nagy folyadéktömegekben a tisztátlansá­gok finomabban oszlanak el, tehát egész tömegüket tekintve, nagyobb felülhet szolgáltatnak a szappan behatásának. Ennek természetes következménye azután 70 a szappannak nagyobb mértékű adszorp­ciója a tisztátlanságok által, mert hiszen, mint tudjuk, az adszorpció mértéke az adszorbeáló anyag (a tisztátlanságok) fe­lületének nagyságától függ. 75 A jelen találmány már most a nyers gyapjú és más textilanyag mosására szol­gáló berendezés és eljárás, az eljárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom