95814. lajstromszámú szabadalom • Üvegépítmény

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYARKIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 95814. SZÁM. VIII/g. OSZTÁLY. Üvegépítmény. Liese Pál igazgató Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 17-ike. A jelen találmány üvegépítményre vo­natkozik, melynél az üvegtáblákat hossz­gerincek vagy gerincek által képezett keretek hordják és a tábláknak a gerin­cekkel való összekötésére ragaszréteg szolgál. Ily üvegtábláknál a gerincek az üvegtábláknak felületéből kiálltak. A ge­rincek ezért egyrészt az időjárás behatá­sainak voltak kitéve, ami az üvegépit­ménynek élettartamát csökkenti és más­részt a kiálló részek az üvegépítménynek tisztítását megnehezítik. Az üvegépít­ménynek aránylag igen meredeknek is kell lennie, hogy a víznek megállása a kiálló részieken elkerültessék; ha üveg­tetőről van szó, akkor ennek tehát mere­deken kell épülnie. Az üvegtábláknak a kerincen történő megerősítésére továbbá oly ragaszmassza is szolgál, melyet a táblák fölé raknak fel. Ezen kifelé sza­badon fekvő massza, tapasztalat szerint, rövid idő múlva lepattog. A jelen találmány szerint ezen hátrá­nyokat azáltal kerüljük el, hogy az üveg­táblákat felfekvési széleiken oly bordák­kal képezzük ki, melyek a gerincnek egy hornyába nyúlnak, ahol is a szomszédos táblák, valamint a táblák és a gerinc kö­zött hézagok maradnak fenn, melyeket ragasszal töltünk ki. A bordáknak a ge­rincek hornyába történő benyúlása révén a gerinc és az; üvegtáblák között a ragasz­massza számára nagy tartó felületeket lé­tesítünk, úgyhogy az, egyetlen kötőanyag gyanánt, elegendő ahhoz, hogy alulról ható szélnyomásnál a tábláknak meg­emelését megakadályozza. Az üvegtáblák közötti hézagokat ezért a felülettel szi­nelően tölthetjük ki a ragasszal, úgyhogy a felületből összekötő tag nem áll ki. Az üvegépítménynek tehát folytonos sík­felülete van, melyen a víz nem állhat meg, úgyhogy kisebb meredekséggel és ezért kisebb építési magassággal is beér­jük. Az üvegépítmény könnyebben is 45 tisztítható. A geri ncrészeknek és az ösz­szekötő tagoknak elrozsdásodását ekként ugyancsak elkerüljük és a ragaszmassza úgy a szomszédos üvegtáblák, mint ezek és a gerinc között akként van megvédve, 50 hogy nem pattoghat le. A gerinc széle és az üvegtáblák között behatoló víznek az épület belsejébe történő befolyása is meg van nehezítve, mert a víznek, a bordák horonyszerű kapcsolódása folytán, felfelé 55 kellene folynia,. Az üvegtáblák ezenkívül a napsugarak hőhatása folytán kiterjed­hetnek és egymástól függetlenül könnyen ki is cserélhetők. Alulról ható szélnyomás ellenében, az 60 üvegtábláknak a gerinccel történő jó ösz­szekötésének biztosítására a gerinceken a táblák közötti hézagokban, a gerinc hosz­szában elosztva, fémcsíkokat erősítünk meg, melyeknek végeit a táblákra ráhaj- 65 lítjuk. Ezen megerősítőtagok az üveg­építménynek említett előnyeit említésre méltóan nem befolyásolják, mert a fém­csíkok alig állnak ki a felületből. Ezen fémcsíkokat, oly célból, hogy azokat az 70 időjárás behatásai ellenében megvédjük, a találmány szerint az üvegtábláknak felületében kiképezett kivágásokba sü­ly esztve rendezzük el és víz- és viharálló réteggel, pl. bitumennel fedjük be. 75 Hogy az üvegépítményt jól járhatóvá tegyük, a gerincet a házagban az üveg­táblák között majdnem a felületig ki­álló bordával látjuk el. A mellékelt rajzban a találmányt ké- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom