95811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fagylalt alapanyagának előállítására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95811. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás fagylalt alapanyagának előállítására. Vog-el Béla fagylaltkészítő Budapest. Pótszabadalom 93636. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1927. évi október hó 6-ika. A 93.636. számú szabadalom lényege abban van, hogy a felhasznált szója nagy zsírtartalma következtében az azzal előállított készítmény olvadási pontja emel-5 kedik, aminek különösen az utcai árusításnál azért van nagy jelentősége, mert egyrészről eladó áruját körülményei miatt nem kezelheti a kellő módon, másrészt pedig a szükséges szakismeret 10 hiányában arra egyébként is képtelen volna. A fagylaltban sok tojásnak, vagy sok zsírt tartalmazó anyagoknak hozzáadása az olvadási pontot emeli, ámde a fagy-15 laltok egy része, a legjobban kedvelt gyümölcsfagylaltok sem tejjel, sem pedig tojással nem készülhetnek, mert a tejben, (tejszínben, sűrített tejben) levő kazein már a legkisebb mennyiségű van 20 jelenlétében, kicsapódik (a tej „összemegy"), savóssá válik, amely körülmény a készítményt majdnem élvezhetetlenné teszi. A gyümölcsfagylaltok olvadási pontjá-25 nak emelésénél csakis kolloidok, vagy kolloiddá átalakítható termékek (tojásfehérje, gabonaneműek) jöhetnek figyelembe. A tojásfehérjét csak nyers állapotban, 30 habbáverve használhatjuk fel, mert a kellő mennyiségben az anyaggal együtt felforralva, a fehérje a fagylalt ízét befolyásolja. Nagyobb mennyiségű habbávert tojásfehérjével, ha az olvadási pont 35 tekintetében célt érünk is, kellő eredményünk még sincsen, mert ily áru már 24 órás konzerválást sem bír ki. A fagylalt többi része, nevezetesen a gyümölcslé, a cukor ugyanis a tojásfehérje habjából ki-40 válik. A belföldi gabonaneműek lisztje nyersen, vagy a fagylalt anyagával felfőzve, ugyancsak. minimális mennyiségben használható fel, mert a szükséges és megfőzött lisztmennyiség erősen kemé- 45 nyítős és csirizes ízét, különösen pedig szagát, a felhasznált gyümölcs elfedni nem tudja. A fagyáspont emelésére folytatott kísérletek meggyőztek róla, hogy a rizs az 50 egyetlen gabonanemű, mely a fagyaltok készítésénél figyelembe jöhet. A hántolt rizs igen magas százalék kolloidot, illetve kolloiddá átalakítható anyagot tartalmaz s mivel a kolloidok rendkívül 55 alkalmasak arra, hogy a folyadékban feloldott, illetve eloszlott szervesanyagokat összetartsák s ezáltal a megfagyasztott fagylaltanyag olvadási pontját emeljék. A rizs e tulajdonsága annak felhasz- 60 nálását, különösen az utcai árusításnál, már annál inkább is értékessé teszi, mert jelenléte sem a fagylalt ízére, sem illatára semmiféle kellemetlen hatással nincsen s úgy a gyümölcs-, mint a tejes- 65 fagylaltok készítésénél igénybevehetö. A találmánybeli eljárás lényege nem változik, ha fagylaltmassza helyett a kereskedelemben „krém" (pl. tejkrém stb.) elnevezés alatt ismert konzisztenciájú 70 árut készítünk. Szabadalmi igény: A 93.636. számú szabadalomban védett eljárás továbbfejlesztése, jellemezve azáltal, hogy a magábanvéve ismert, 75 mindenkori fagylalt- — vagy krém— masszához hántolt rizst főtt állapotban adagolunk és azt összekeverés után megfagyasztjuk, illetve lehűtjük. Pa'.las nyomda, Budapest.