95809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózás anyagok nemesítésére
— 2 — mázott cuprammoniumoldatok annyira hígítottak, hogyha azok önállóan hatnának a cellulózára, lényegileg hatástalanok volnának; az alkalikus oldat megfelelően 5 hatástalan magában, míg a három tagból, cellulózából, alkaliból és cuprammonramból álló csoportnak a cellulózatagra való hatása igen jelentős és rendkívül gyors. Feltételezhetjük, hogy a cuprammonium 10 és az alkali közötti reakció folytán rézoxid keletkezik és a rézoxid, finoman elosztott és nascens állapotban, az oldat alakjában visszamaradó anyagok érintkező hártyájának a cellulózára való hatásánál katali-15 zátor gyanánt szerepel. Megfigyelhető, hogy az ajánlott kezelés a hármas csoportot egymással, bármilyen lehetséges reakció folyamán, a szükséges érintkezésbe hozza és hogy a reagensek sehol 20 másutt nincsenek aktív állapotban. Ilyen niődon a kezelendő anyagra való állandó, egyenletesen elosztott és kémiai aktivitás szempontjából nem változó hatás, az előre megállapított koncentrációknak, hő-25 fokoknak és időtartamoknak megfelelően, biztosítva van. Megjegyezzük, hogy az itt ismertetett foganatosítási példák csak a találmány lényegének bemutatására szolgálnak, 30 azonban a találmány nincs ezen speciális foganatosítási példákra korlátozva. így pl. természetes, hogy más aktiváló reagenseket és más oldószereket is alkalmazhatunk hatásos mó'don és hogy a találmány 35 lényege a kezelendő anyag megválasztásától vagy a kezelésre szolgáló reagensektől vagy a reakciók hőfokaitól és időtartamaitól független, hacsak az aktiváló anyagot az oldószerrel úgy hozzuk össze, hogy 40 a találmány szerinti eredményeket elérjük. A cellulózás anyagok, ha azok akár mint rostos massza, akár fonalakká vagy szövetté, pl. gyapotszövetté való feldolgo-45 zás után kezeltettek és különösen nehezebb textiláruk, mint pl. fehér vászon, osnabrucki vászon vagy gallérszövet, a jelen találmány szerint kezelve, fényesebb felületet kapnak. A kezelés fokának meg-50 felelően, a rost foszlását többé-kevésbbé megszüntetjük és az egyes rostok 'törekszenek kötegekké egyesülni, gömbölyűbbekké válni, anélkül, hogy átmérőjük csökkene és a rostok felületei kevésbbé 55 recézetekké, simábbakká, erősebbekké és keményebbekké válnak. Optikailag a kezelt felületek fényezettebbek és felületileg áttetszőbbek. Azt is megállapíthatjuk, hogy az egyes fonalak, ha a szövet szövöttvagy kötöttáru, kissé keményebb, na- 60 gyobb a hiizási ellenállása és az egyes fcnalak érintkezési helyein kevés tapadási képességgel bírnak, vagy tapadási képességük nincs és hogy a keletkezett, állán-* dóan kissé keményített felület az érintés- 65 nél sima, hűvös érzetet kelt, ami vászonra jellemző és végül megállapíthatjuk, hogy a fonalak ezen tulajdonságai állandóak és a rendes hordásnak, valamint a következő mosásoknak ellentállnak. A kapott áru 70 állandóan olyannak tűnik, mintha kissé keményítve volna, de, amint foszlatásnál láthatjuk, a leírt fokú kezelésnél a képzett textilárunak fonalai között nincs papírszerű adhezió és a textilstruktúra hajlít- 75 ható és állandóan hajlítható tulajdonsága csökken, anélkül, hogy egy szövettől megkívánt értékes tulajdonságok elvesznének. A szövet azért többszörösen összehajtható és géppel varrható törés vagy a varrás 80 nagyobb nehézsége nélkül. A kezeléssel nyert tulajdonságok tehát igen értékesek. Ha könnyebb textiláruk kezeltetnek az eljárás szerint, akkor azok a fenti tulajdonságokon kívül igen nagyfokú transz- 85 parens tulajdonsággal is bírnak. A kezelés foka és egyformasága teljesen a kezelő ellenőrzése alatt áll. A fenti kezeléssel a termékek kereskedelmi értékét megnöveljük, tulajdonságaikat normalizáljuk, foly- 90 tatólagos üzemet teszünk lehetővé, a reagensek fontos gazdaságosságát biztosítjuk, összehasonlítva a többi szokásos fényesítő és konvertáló eljárásokkal, továbbá olyan terméket kapunk, amelynél a 95 fényesítő hatás nem okozza a szövetet képező rostok húzási meghosszabbodását az átmérő lényeges csökkenése mellett, ami az esetben következik be, ha az árut az alkalikus reakciót kísérő nagymértékű hú- 100 zással fényesítjük. Szabadalmi igények: 1. Eljárás cellulózás anyag nemesítésére, jellemezve azáltal, hogy a cellulózás anyagot egy, az oldószert aktiváló re- 105 ágenssel kezeljük és azután ezen aktiváló reagenst tartalmazó anyagot cellulózaoldószer felületi hatásának vetjük alá. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosí- 110 tási módja, jellemezve azáltal, hogy a cellulózás anyagot egy, az oldószert aktiváló oldattal átitatjuk és azután az aktiváló reagenst tartalmazó anyagot cellulózaoldószer felületi hatásának 115 vetjük alá. 3. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosí-