95798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák leválasztására ammoniáktartalmú gázokból és gázelegyekből

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGTAE KIRÁLYI jKHg&L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 95798. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ammóniák leválasztására ammoniáktartalmú gázokból és gázelegyekbó'l. Uhde Friedrich méruöK Böving-hauseii (Westfalen). A bejelentés napja 1927. évi junius hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi junius hó 15-ike. Ammóniáknak szintetikus úton nitro­génből és hidrogénből nyomás alatt való előállításánál az eljárás folyamán kelet­kező ammoniákot rendesen oly módon tá-5 volítják el a gázáramból, hogy azt nyo­más alatt vízzel kimossák. Ez az eljárás azonban csak akkor engedhető meg, ha a szintetikus úton való előállításnál olyan kontaktusanyagokat használunk, ame-10 lyekre a maradókgázban tartalmazott víz­gőz károsan nem hat, mert a maradékgázt ismét vissza kell vezetni a katalitikus ío­j lyamatba. ' Ezideig oly módon jártak el, hogy az 15 ammoniákot a nyomás alatt álló gázelegy­ből rendes hőmérsékletre vagy valamivel ezalatt fekvő hőmérsékletre való lehűtés írtján választották le és a nyomás alatt álló maradékgázt ismét visszavezették a . 20 munkafolyamatba. Az ismét reakcióba jövő gázmaradék nagy ammoniáktartakna, amiatt azonban a maradékgáznak a kon­.W&ktusanyagon való átvezetésénél ismét ammóniák keletkezése nem volt 35-®ő»-yös. Ha például feltesszük, hogy az ^•^ensúlyi állapotot elérjük, akkor a gáz '•\ s ifm>ól való átvezetésénél csupán az egyen­súlyi állapotnak megfelelő ammóniák­mennyiség és a már reakcióba jövő gáz­"; 30 mennyiség' között levő különbözet kelet­kezhet. Larson T. és Black A. Charles azon munkálataiból, amelyek a Journal of the American Chemical Society című folyó­< 35 irat 1925. évi 7. füzetének 1015—1020. olda­lain jelentek meg, tudjuk, hogy a-z. ammó­niák gőznyomása naigy nyomás alatt álló gázban mintegy hatszor olyan nagy, mint ^ az a nyomás, amely ama. ismeretes meg­• 40 határozásoknak felelne meg, amelyeknél az ammóniák feszültségét rendes nyomá­son mérték. A lehűtött gázok tekintetbe jövő hőmérsékleteinél 100 légköri nyomás­nál még 3—4 térfogatszázalék ammóniák marad vissza a maradékgázáramban, úgy- 45 hogy ha a kontaktusanyagon való átvezet tésnél körülbelül 7—14 térfogatszázalék keletkezik, akkor újból az egyensúlyi ál­lapotnak megfelelő tartalom, csak 50— 70%-a képződhet. 50 A találmány tárgyát tevő eljárásnál ez­zel szemben a folyékony leválasztott am­móniák párolgási melegét hasznosítjuk a gázok lehűtésére és sűrítésére, vagyis kon­denzálására. Ezt az eljárást oly módon 55 foganatosítjuk, hogy az előzetesen hűtött gázelegy bő L először csak tökéletlenül ki­választott folyékony ammoniákot például leválasztó edényben a gázelegytől elkülö­nítjük, az ammóniák nyomását a rendes 60 nyomásra csökkentjük és azt hőkicserélö berendezésben a belépő reakciógázelegy­gyel szemben, ellenáramban vezetjük. A belépő gázok hőmérsékletét, amelyeket adott esetben például vízsel a rendes hő- 65 mérsékletre előhűtötfciink, ily módon 33 C°-ra csökkentjük. A gázokban visszama­radó ammóniák mennyisége ennek meg­felelően csökken. A hűtendő gázelegyhez emellett szándékosan még több ammoniá- 70 kot adhatunk. Természetes, hogy az ammóniáktól meg­szabadított gáz alacsony hőmérséklete is használható hidegkicserélő berendezésben a belépő gáz előhűtésére. 75 A találmány révén további nagyjelentő­ségű haladást érünk el azon körülmény folytán, hogy az előzőkben említett levá­lasztott folyékony ammóniáit nyomását léghíjassá tett hőkicserélő (illetve hideg- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom