95789. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán az üzemhőnek közvetett fejlesztésével

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95789. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőzkazán az üzemgőznek közvetett fejlesztésével. Schmidt'sche Heissdampf G. m. b. H. cég Cassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1927. évi október hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi november hó 6-ika. A találmány az üzemgőznek közvetett fejlesztésével bíró gőzkazánra vonatko­zik, mely főleg szénportüzelésre alkal­mas. Az ismeretes, szénporral fűtött ka-5 zánok az üzemgőznek közvetlen fejleszté­sére vannak berendezve, mimellett a tu­lajdonképeni kazán és az elégési kamra nincsenek szervesen összeépítve. Ennél fogva igen nagy helyet igényelnek; min-10 denekelőtt pedig igen magasak, mivel az elerendezés a legtöbb esetben olyan, hogy az elégési kamra után következő fűtőhu­zam függőleges huzam gyanánt van kiké­pezve és az elégési kamra fölött vagy ol-15 dalt e fölött fekszik. Az üzemgőznek közvetett fejlesztésével bíró gőzkazánoknál ismeretes már a köz­vetett fűtésre szolgáló csőrendszer meleget felvevő csöveinek egy részét, sugárzás ál 20 tal fűtött felület gyanánt, az elégési kamra burkolására felhasználni, ezen cső­rendszer többi részét pedig érintkezés áb tal fűtött felület gyanánt kiképezni. Az is­meretes kiviteleknél azonban csak kis vi-25 szonyok számára való kazánokról van szó (kis motorok, mozgó telepek stb.) Azonkí­vül pedig a közvetett fűtési-csőrendszer két meleget felvevő része függőlegesen egymás fölött fekszik. 30 Ezzel szemben a találmány abban áll, hogy a meleget felvevő csöveknek a su­gárzás által fűtött felülete (mely előnyö­sen az elégési kamra oldalfalain, a hátsó falán és a mennyezetén van elrendezve) 35 és az érintkezés által fűtött felülete egy­más mellett fekszenek, azaz, hogy az érint­kezés által fűtött felület az elégési kamrá­hoz csatlakozó vízszintes fűtőhuzamban van elrendezve. Ezen vízszintes fűtőhu­zam az elégési kamra és egy függőleges 40 fűtőhuzam között fekszik, mely — magá­ban ismeretes módon — egy gőztúlhevítőt, egy víaelőmelegítőt és esetleg egy lég­előmelegítőt is tartalmaz. A közvetett gőz­fejlesztésre szolgáló csőrendszer meleget 45 felvevő csöveinek érintkezés által fűtött­felületének ezen újszerű elrendezése ál­tal a. kazánnak igen kompendiózus és alacsony szerkezete válik lehetővé. A lé­nyegében a felső kazánból (vagy több felső 50 kazánból) és az említett, a közvetett fűtést végző csőrendszerből álló kazán és az el­égési kamra szerves egészet képeznek, mi­vel ezen csőrendszer az elégési kamrában és e mögött, a felső kazánok pedig közvet- 55 lenül ezen kamra fölött és az ezután követ­kező vízszintes fűtőhuzam fölött feksze­nek. Az ezen vízszintes fűtőhuzam alatti teret célszerűen az elgőzölögtető-, ill. elő­melegítőcsőrendszer egyes részeinek aa 60 ellenőrzésére szolgáló akna gyanánt képez­zük ki. Előnyös továbbá a vízszintes fűtö­lmzani és az erre következő függőleges fűtőhuzam között hűtött támaszhidat al­kalmazni, melyen egy tolóka, a fűtőgá- 65 zoknak a túlhevítőhöz való átmenetének a szabályozása céljából, eltolható. A rajzon a találmány tárgyát képező ka­zán példaképen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 70 1. ábra. a kazán hosszmetszete, a 2. ábra I—I vonala szerint; a 2., 3. és 4. ábrák pedig a kazán kereszt­metszetei az 1. ábra II—II, III—III és IV—IV vonala szerint. 75 A szénportüzelésre berendezett kazán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom