95789. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán az üzemhőnek közvetett fejlesztésével
Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95789. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Gőzkazán az üzemgőznek közvetett fejlesztésével. Schmidt'sche Heissdampf G. m. b. H. cég Cassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1927. évi október hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi november hó 6-ika. A találmány az üzemgőznek közvetett fejlesztésével bíró gőzkazánra vonatkozik, mely főleg szénportüzelésre alkalmas. Az ismeretes, szénporral fűtött ka-5 zánok az üzemgőznek közvetlen fejlesztésére vannak berendezve, mimellett a tulajdonképeni kazán és az elégési kamra nincsenek szervesen összeépítve. Ennél fogva igen nagy helyet igényelnek; min-10 denekelőtt pedig igen magasak, mivel az elerendezés a legtöbb esetben olyan, hogy az elégési kamra után következő fűtőhuzam függőleges huzam gyanánt van kiképezve és az elégési kamra fölött vagy ol-15 dalt e fölött fekszik. Az üzemgőznek közvetett fejlesztésével bíró gőzkazánoknál ismeretes már a közvetett fűtésre szolgáló csőrendszer meleget felvevő csöveinek egy részét, sugárzás ál 20 tal fűtött felület gyanánt, az elégési kamra burkolására felhasználni, ezen csőrendszer többi részét pedig érintkezés áb tal fűtött felület gyanánt kiképezni. Az ismeretes kiviteleknél azonban csak kis vi-25 szonyok számára való kazánokról van szó (kis motorok, mozgó telepek stb.) Azonkívül pedig a közvetett fűtési-csőrendszer két meleget felvevő része függőlegesen egymás fölött fekszik. 30 Ezzel szemben a találmány abban áll, hogy a meleget felvevő csöveknek a sugárzás által fűtött felülete (mely előnyösen az elégési kamra oldalfalain, a hátsó falán és a mennyezetén van elrendezve) 35 és az érintkezés által fűtött felülete egymás mellett fekszenek, azaz, hogy az érintkezés által fűtött felület az elégési kamrához csatlakozó vízszintes fűtőhuzamban van elrendezve. Ezen vízszintes fűtőhuzam az elégési kamra és egy függőleges 40 fűtőhuzam között fekszik, mely — magában ismeretes módon — egy gőztúlhevítőt, egy víaelőmelegítőt és esetleg egy légelőmelegítőt is tartalmaz. A közvetett gőzfejlesztésre szolgáló csőrendszer meleget 45 felvevő csöveinek érintkezés által fűtöttfelületének ezen újszerű elrendezése által a. kazánnak igen kompendiózus és alacsony szerkezete válik lehetővé. A lényegében a felső kazánból (vagy több felső 50 kazánból) és az említett, a közvetett fűtést végző csőrendszerből álló kazán és az elégési kamra szerves egészet képeznek, mivel ezen csőrendszer az elégési kamrában és e mögött, a felső kazánok pedig közvet- 55 lenül ezen kamra fölött és az ezután következő vízszintes fűtőhuzam fölött fekszenek. Az ezen vízszintes fűtőhuzam alatti teret célszerűen az elgőzölögtető-, ill. előmelegítőcsőrendszer egyes részeinek aa 60 ellenőrzésére szolgáló akna gyanánt képezzük ki. Előnyös továbbá a vízszintes fűtölmzani és az erre következő függőleges fűtőhuzam között hűtött támaszhidat alkalmazni, melyen egy tolóka, a fűtőgá- 65 zoknak a túlhevítőhöz való átmenetének a szabályozása céljából, eltolható. A rajzon a találmány tárgyát képező kazán példaképen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 70 1. ábra. a kazán hosszmetszete, a 2. ábra I—I vonala szerint; a 2., 3. és 4. ábrák pedig a kazán keresztmetszetei az 1. ábra II—II, III—III és IV—IV vonala szerint. 75 A szénportüzelésre berendezett kazán-